Még csak csodálkozni sem lehet azon, hogy a Daily Star című lap – többek között a brit külügyminisztérium listája alapján – a világ tíz legbiztonságosabb országa közé sorolta hazánkat. Mint ismeretes Chilével, Svájccal, Bhutánnal, Tuvaluval, a Fidzsi-szigetekkel, Új-Zélanddal, Izlanddal, Máltával és Írországgal együtt került Magyarország a top 10-es listára.

És nemcsak biztonságosnak tartja Magyarországot, de csodálatosnak is, s úti célként ajánlja a brit turisták számára. Régi, kedvelt célpontjaikat, elsősorban Franciaországot, Spanyolországot, Törökországot már messze nem tekinti biztonságosnak a lap.

Nem lepődhetünk meg, mondta az értékelésről a demokrata.hu-nak Horváth József, a katonai elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy elég ha csak a legutóbbi spanyolországi terrortámadásokra gondolunk. A kérdésre, hogy miért maradt ki a felsorolásból a V4 többi tagállama, a szakember azt felelte, hogy Magyarország minden tekintetben a nemzetközi figyelem középpontjába került. Látványosan nőtt a gazdasági teljesítménye, markáns és bátor külpolitikát folytat, javul az országban a közbiztonság, nagy események, mint például a vizes világbajnokság megrendezésére vállalkozik, s a ha brüsszeli elit nem is, de a nyugati közvélemény egyre inkább értékeli mindazt, amit migránskérdés ügyében tesz, illetve javasol. Korábban főként Prágát kedvelték a brit turisták, de most Budapestet kezdik megszeretni a térségben.

Horváth József kiemelte, hogy a lap által is hangsúlyozott biztonság jelentős gazdasági tényezővé is válik hamarosan. Egyrészt várhatóan növekednek majd az idegenforgalom bevételei, másrészt pedig a szakképzett munkaerő mellett az általában vett nyugalom is jelentős vonzerő a külföldi tőke, pontosabban a befektetők számára. Nem véletlen, hogy az ország ellenségei számtalan módon próbálják hazánkat lejáratni, például még olyan képtelen álhírekkel is, hogy éheznek a nálunk tanuló ghánai diákok.

Bakondi György tábornok, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója mindemellett arra hívta fel legutóbb is a figyelmet, hogy továbbra is jól érzékelhető migrációs nyomás nehezedik a magyar határra. Adott esetben a száz főt is eléri, vagy meg is haladja egy-egy nap a Magyarországra illegálisan behatoló migránsok száma. Messzire nem jutnak, mert a rendőrség és a honvédség járőrei már a kerítésnél elfogják őket… Kérdés azonban, hogy Szerbia miért nem kezeli szigorúbban a maga területén a migránsokat, akik ott gyülekeznek a határ szerb oldalán, ott várják az embercsempészek jelzéseit arra, hogy indulhatnak a magyar kerítés felé. A szigorúan értelmezett jogszabályok szerint ezzel nemcsak a magyar, de a szerb határrendet és a szerb törvényeket is megsértik.

Horváth József szerint Belgrád úgymond beszorult a különféle nemzetközi érdekrendszerek közé. Mindenkinek meg akar felelni, Brüsszel, illetve Soros elvárásainak éppúgy, mint az orosz nagyhatalmi politikának, vagy a már jó szomszédnak számító Magyarországnak. Ez lehet Szerbia átmeneti bizonytalanságának oka, ami kihat egyelőre a szerb migrációs politikára is.

sinkovics