Bátaapáti, a magyar álom?

Bátaapáti és térsége az elmúlt években meghökkentő fejlődésen ment keresztül. A falu felvirágzott, a fiatalok nem vándorolnak el, kibővültek a munkalehetőségek, turisták ezrei látogatják. A sikertörténet érdekessége egyben az oka is: atomtemetőt létesítenek a község határában.

Bátaapáti a Tolna megyei székhely közelében, a Mecsek nyúlványában fekszik. Az alig félezer lakossal rendelkező község az elmúlt évtizedekben az ország legelmaradottabb települései közé tartozott. Önrendelkezését csak a rendszerváltozás után sikerült kivívnia, fejlődése viszont azóta töretlen. Takaros porták várják a látogatókat, az út mentén virágok, nyilvánvaló, hogy az emberek szeretnek itt élni. Ami nem is csoda. Kevés olyan község található ma az országban, ami ehhez hasonló pozitív változásokon ment volna át az elmúlt években. Folyamatosak az útfelújítások, játszótereket és parkokat is létesítettek. A lakók legnagyobb öröme viszont mégsem ez, hanem a növekvő lélekszám. Amikor a magyarországi falvak szinte állandó problémája a fiatalok elvándorlása, az elöregedő lakosság, akkor ez elég meglepő. Egy zsákfalu, távol a fővárostól megvalósította a magyar álmot: a fiatalok nem vándorolnak el, helyben alapítanak családot. Bátaapáti lakosságának több mint negyven százaléka a fiatalabb korosztályhoz tartozik.

– Az elmúlt két évtizedben szinte állandó az önkormányzat összetétele – avat be a titokba Boros Antal, a község alpolgármestere. – Ez lehetőséget adott arra, hogy a terveinket valóra váltsuk, sikerült helyben tartani az új generációt, sikerült lakáshoz juttatnunk őket, ráadásul hosszú távú munkahelyeket is teremthettünk számukra.

1993-ban merült fel először, hogy a paksi atomerőmű működése során keletkezett hulladékok számára és majdani leszerelésére megfelelő területet találjanak. A feltételek, hogy a majdani radioaktív hulladéktárolónak otthont adó területnek ritkán lakottnak, ipartól mentesnek kell lennie, máshol egyértelműen a település hosszú távú halálát jelentik, itt lehetőséget adtak. Az alpolgármester szerint akár száz évre megfelelő munkalehetőséget és ismertséget.

Az atomtemető létesítésének hírére alakult meg a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT), mely a közeli hét falu érdekképviseletét látja el. A TETT célja a hiteles tájékoztatás és az érdekvédelem, melyet már tizenöt esztendeje végez. Aláírtak egy alap-megállapodást az Országos Atomenergia Hivatallal és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht.-val (RHK), amely évtizedekre biztosította a környező falvak jövőjét. Eszerint a hulladékszállítás megkezdésétől évente háromszáz millió forintot kapnak a TETT települései – ráadásul az összeg párhuzamosan növekszik az inflációval. A pénz jelentős része természetesen a tárolónak otthont adó Bátaapátit illeti. A lakosság éveken át tartó tájékoztatása után, 2005-ben népszavazást tartottak, amin a jogosultak hetvenöt százaléka vett részt. A véleménynyilvánítás érvényes és eredményes lett. A szavazólapot kitöltők 90,7 százaléka igennel voksolt a kérdésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Bátaapátiban kis és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesüljön?”

De miért? A kőzettani vizsgálatok éveket vettek igénybe. A szakemberek beköltöztek a faluba, megismerkedtek a helyi szokásokkal, a lakóknak pedig állandó felvilágosítást tartottak. Talán ez a közvetlen kapcsolat billentette a mérleg nyelvét az atomtemető oldalára. A beruházás ellen tiltakozó fideszes képviselő, Illés Zoltán szerint szimpátiaszavazás zajlott 2005-ben. Úgy véli, az emberek nincsenek azzal tisztában, hogy sikerült falujuk jövőjét eladni. Hatszáz évre van szükség ahhoz, hogy biztonságosan ki lehessen emelni a föld mélyére süllyesztett anyagokat. Ráadásul Paks leszerelése után egy újabb temetőt is nyitnak majd, ahol a különösen veszélyes sugárzású anyagokat tárolják.

Az RHK ügyvezető igazgatója, dr. Hegyháti József azonban igyekszik mindenkit megnyugtatni. Az itt elhelyezett hulladék többé nem kerül a felszínre.

– A radioaktivitástól való félelem alaptalan. A bátaapáti radioaktív tárolóba kerülő hulladék felezési ideje alig harminc év – meséli. – Jó pár európai országban nem is viszik a föld alá, felszíni silókban tárolják.

A temető elleni tiltakozások tehát eredménytelenek maradtak. A lakosság atomtemető-lázban ég. Leginkább a munkalehetőségnek örülnek, hiszen korábban majdnem negyven százalékuknak nem volt munkája. A temető építkezése sokuk számára az egyetlen lehetőség – természetes hát, hogy élnek vele.

Amint nyilvánvalóvá vált, hogy megkezdődhetnek a fúrások, Bátaapáti turistalátványossággá vált. 2005-ben megnyitották a nyilvánosság számára a lejtősaknák első felét. Itt egy kiállítás és pár kisfilm révén ismerkedhetnek meg a bátaapáti bánya történetével, a modern bányászati módszerekkel és a biztonságos védelem kialakításával. Szabó Attila, az RHK pr-főmunkatársa szerint a kiállítás sokat segít abban, hogy mindenki megbizonyosodhasson a leendő bánya biztonságáról. Már több mint ötezren tekintették meg az épülő járatokat, és rendszeresen érkeznek a kíváncsiskodók. Ez természetesen nem is csoda, ritkán lát az ember ekkora volumenű építkezést. Egymástól húsz méterre két, párhuzamos lejtősakna fut, jelenlegi hosszuk 1300 méter, még négyszáz hiányzik a végleges hosszból. Ehhez kapcsolódnak majd azok a kamrák, ahol az atomhulladékot tárolni fogják, körülbelül 250 méterrel a felszín alatt. Az akna tömény gránitfalait betonréteggel teszik még biztonságosabbá. A kőzettani vizsgálatok szerint ekkora védelem mellett a hulladéktárolás biztonságos. Főleg, hogy ide csak a kis- és közepes radioaktivitású atomhulladék kerülne.

Régi szokás szerint Szent Borbála szobra áldja meg a dolgozókat az aknák bejáratánál. A majdnem huszonöt négyzetméteres aknákat összekötőjáratok kapcsolják egymáshoz. Az egyik alagút a szállításra, míg a másik a szellőztetésre szolgál majd. 2008 elején kezdik majd meg az aknák végén kialakítani azokat a helyiségeket, amelyekben a radioaktivitással fertőzött ruhákat és különböző védőfelszereléseket fogják tárolni. A bányászati munkákkal párhuzamosan a föld felszínén is folynak az építkezések. A temető és a falu közti területen állnak majd a technológiai épületek, illetve a központi irányító épület.

A fúrások megkezdése óta mintegy ötven bátaapáti lakos dolgozik a bánya környékén. Ez pedig az egykori munkanélküliek háromnegyede. Az alpolgármester szerint azzal, hogy félszáz családnak biztosították a jövedelmét, máris sokat tettek. Ezek a munkahelyek ugyanis a temető elkészülte után is megmaradnak. Kilenc hordót tartalmazó betonkockákba negyvenezer köbméternyi anyag kerül majd elhelyezésre. Az első fele a tároló megnyitását követően kerül majd a föld alá, ez akár 2020-ig, a paksi erőmű működésének végéig eltarthat. Ekkor a tervek szerint tíz-tizenöt esztendeig pihentetik az erőművet, hogy aztán hozzákezdjenek a leszereléséhez. A Bátaapátira kerülő anyagok második felét a leszerelés után szállítják majd. Boros Antal szerint így egészen 2100-2110-ig biztosított a munka a helyiek számára. Eközben pedig a már fent említett támogatásokról sem szabad elfeledkezni, hiszen a kis költségvetésű falvak számára a rendszeres további támogatások önmagukban is az életben maradást jelenthetik. Bátaapáti fejlődése pedig már most érezteti a hatását a környéken. Igazi sikerfaluvá vált. Míg egykor a község házai üresen álltak, ma már keresve sem találni eladó ingatlant. Az állandó munkalehetőségeknek hála, a fiatalok helyben alapítanak családot, a falu lélekszáma növekedésnek indult. Nem kell majd bezárni sem az óvodát, sem az iskolát. A leendő atomfalu tehát megtalálta a kiutat.

Gerhát Petra