Tordai Bence még 2016-ban vásárolt egy parasztházat Budapest egyik legdrágább részén, a II. kerület kertvárosában. 2022-ben jelent meg a hír, hogy a politikus engedély nélkül építette nagyságrendileg 150 millió forint értékű luxusvilláját.

Hirdetés

Karácsony Gergely párttársa megtévesztően parasztházként tüntette fel a vadonatúj épületet, amivel a hatóságokat is félrevezethette. Az építkezéseken használandó e-naplóból kiderült, hogy a régi házat teljesen elbontották és az új háznak géppel ástak vadonatúj alapokat, tehát nem felújítás történt, hanem egy új házat építettek.

Ebből kiindulva megállapítható, hogy a ház engedély nélküli, illegális építkezésnek minősül.

2022 augusztusában a Budapesti Kormányhivatal is megerősítette, hogy Tordai luxusvillája jogszerűtlenül, szabálytalan építési tevékenységgel valósult meg, az épületre vonatkozóan pedig építésrendészeti eljárás indult. Tordai nem fogadta el a kormányhivatal döntését, és annak határozatát bíróságon támadta meg.

Korábban írtuk

2023. október 17-én a Fővárosi Törvényszék ítélete megerősítette, hogy Karácsony Gergely párttársa jogellenesen és szabálytalanul építkezett. Tordai Bence a kerületi építési szabályzat ellen is vétett, ugyanis az előírások alapján az ingatlanon önálló épület nem létesíthető a hátsó kertben, kivéve, ha azt a kiegészítő előírás megengedi, ám ez esetben nincs szó ilyesmiről. Tordai azóta kijelentette, hogy továbbra is „harcol a jogorvoslatért”, és szerinte csak egy politikai lejárató hadjáratról van szó.

Az Orig birtokába került ítélet ugyanakkor megállapította, hogy „a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján, roncsolásos vizsgálat nélkül is meg tudta állapítani, hogy új építés történt.

A bíróság ráadásul azt is kimondta, hogy nemcsak új épület építésére nem volt lehetőség a perbeli módon, de annak bővítésére sem.

Ez azonban még nem minden. Az ítélet szerint „az épület a hátsó telekhatártól 1,65 m távolságban, azaz teljes egészében a hátsó kert megengedett méretén belül épült, ami szabálytalan”. További jogsértés is történt mindemellett, ugyanis a telek „már az építési tevékenység megkezdése előtt túlépített volt, a 15%-os legnagyobb beépíthetőség helyett a beépítettség 23,16% volt. Az új épület megépítése folytán a beépítettség nem javult oly mértékben, hogy az megfeleljen a 15%-os előírásnak”.

A teljes cikk IDE kattintva, az Origo honlapján tekinthető meg.