Továbbra is Karácsony Gergely dönthet a prémiumosztásokról

Wintermantel Zsolt arra tett javaslatot, hogy a közgyűlés valamennyi, a fővárosi önkormányzat egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint a BKK, a BKV és a BKM tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a prémium kifizetésének engedélyezését vonja vissza a főpolgármestertől és helyezze vissza közgyűlési hatáskörbe.

A frakcióvezető előterjesztőként azt mondta, korábban nem volt példa arra, hogy a főpolgármester úgy engedélyezzen ilyen kifizetéseket, hogy a város folyószámla-hitelből működik. A politikus kifogásolta, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nem „csúsztatta el” a prémiumok kifizetését. Szerinte ez hibás városvezetői politika, ezért azt javasolta – mint fogalmazott -, „mentesítsék” a főpolgármestert a teher alól, hogy nyomás alatt kelljen döntést hoznia. Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott, ő szívesen viseli tovább ezt a terhet, és fenntartaná a Tarlós István főpolgármestersége alatt is létező rendszert.

A munkaszerződésben teljesített prémiumfeladatok teljesítése nem politikai döntés, hanem munkáltatói, jogi kérdés – szögezte le. Hozzátette: a főváros tisztességes munkáltató, és aki azért dolgozik, hogy Budapest élhető város legyen, az megkapja a munkabért, és ez igaz a cégvezetőkre is, akik az állami szektorban lévő fizetések feléért végzik a feladatukat. A képviselők 13 igen szavazattal, 17 nemmel nem fogadták el Wintermantel Zsolt javaslatát.

A közgyűlés ülésén több napirendi pont kapcsán is felhozták a képviselők a közösségi költségvetést. Wintermantel Zsolt szerint „színtiszta átverés” a közösségi költségvetés, a budapestiek beleszólási lehetősége, ezt bizonyítja az is, hogy mindössze 25 ezer szavazat érkezett a közösségi költségvetés programjaira, ami „édeskevés”. Mint mondta, a 2020-2021-es kiírásban beérkezett ötletek esetében a megvalósítás 2023. augusztus 31-ig 13,5 százalék volt, a 2021-2022-es kiírásban beérkezett ötletek megvalósítása pedig 6,2 százalék. Ha a szimbolikus programjukat ilyen mértékben veszik komolyan, az mindent elmond önökről és a budapestiekhez fűződő viszonyukról – jegyezte meg.

Kerpel-Fronius Gábor részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy évente körülbelül 600 ötlet érkezik be, és évről évre nő a szavazásban résztvevők száma, idén például 20 százalékkal, annak ellenére, hogy a szavazási időszakot négy hétre rövidítették. Hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy mindenki részt vesz rajta, hanem, hogy részt vehet, lehetőséget kap számára fontos ötlet benyújtására és kampányolhat is mellette, hogy a város megvalósítsa.

Wintermantel Zsolt kifogásolta, hogy a városvezetés ugyan szereti magát „zöldnek mutatni”, de „semmilyen zöld koncepciója nincsen” és véleménye szerint „nagyobb határozottságra lenne szükség a zöldstratégiában”.

A közgyűlés többsége Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára úgy döntött, a Linner Bertalan Beregszászi Járási Kórház infrastruktúrájának felújításához 11,75 millió forinttal járul hozzá a főváros, a pénzbeli hozzájárulás összegét a Széchenyi Lánchíd rekonstrukciója során a hídról elbontott 14 kandeláber értékesítéséből befolyt összegből biztosítják. A közgyűlés megválasztotta a Fővárosi Választási Bizottság tagjait és póttagjait; az FVB tagjává Fazekas Jánost, Hoffman Istvánt és Szegvári Pétert, póttagjává pedig Vértesy Lászlót és Orbán Endrét választották.

A Biodómra vonatkozó kérdésre Bősz Anett főpolgármester-helyettes elmondta, az épület állagmegóvása megvalósul, egy új technológiai megoldással a Széchenyi fürdő hulladékvize fűti majd az épületet, ami a teljes fűtési szezonra hárommillió forint költséget jelent majd. A képviselők egyhangúlag elfogadták az átdolgozott Budapesti Mobilitási Tervet. A 2019-es BMT átdolgozását a BKK végezte el szakmai és civil szervezetek bevonásával, valamint a kérdőíves társadalmi egyeztetések eredményeit figyelembe véve. A felülvizsgálat során a szakértők az elmúlt évek új kihívásaira és jelentős társadalmi változásaira is reagáltak. A most elfogadott BMT a 2019-es terv célkitűzéseit viszi tovább, és 2030-ig foglalja össze Budapest minden közlekedésfejlesztési célját, illetve az ezeket megvalósító intézkedéseket, projekteket. Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek meg a szeptember 22-én, életének 101. évében elhunyt Dávid Katalin művészettörténésztől, művészeti íróról és az október 17-én, 84 éves korában elhunyt Kállai Kiss Ernő klarinét- és tárogatóművészről, Budapest díszpolgárairól.