Újra lesz Békemenet

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke kijelentette, október 23-án lesz 15 éves az őszödi beszéd és az azt követő állami terror, amely a magyar történelem legsötétebb időszakához tartozik: a lovasrohamok, a szemkilövétesek, az utcai leszámolások, a bebörtönzések és a koncepciós eljárások miatt sok család élete ment tönkre.

– Ezért az október 23-án tartott Békemenetnek mindenkit emlékeztetnie kell a Gyurcsány-kormányzásra: az akkori tékozló gazdálkodásra, a rablóprivatizációra és a devizahitelezés pusztító hatásira, mert Gyurcsány Ferenc, a 2006-os terror irányítója újra hatalomra szeretne kerülni – fogalmazott. Hozzátette, egy nemzetközi szervezet vizsgálata kimutatta, hogy 2002-2010 között a magyar államadósság csaknem háromszorosát vitték ki az országból, ezért a nemrég megalakult Civil Igazságtételi Bizottság fő feladata lesz, hogy a balliberális kormányok gazdasági bűneit feltárja. Bayer Zsolt publicista, a Hír TV műsorvezetője arról beszélt, hogy az Orbán-kormányt támogató hatalmas szavazóbázis dühös, mert folyamatosan provokálva érzik magukat. Elmondta, a kormánypártok támogatói már hosszú ideje kérlelik a Békemenet szervezőit, hogy ők is újra utcára vonulhassanak. Hozzátette, a szervezők is hasonlóan gondolkodnak, így közöttük teljes egyetértés alakult ki arról, hogy újra eljött az ideje annak, hogy a nemzeti oldal megmutassa, ugyanolyan egységes, mint az első Békemenet alkalmával. Megjegyezte, arra számít, hogy az októberi Békemeneten még többen lesznek, mint 2012 januárjában.

Széles Gábor vállalkozó hazugságnak nevezte Szabó Tímea ellenzéki országgyűlési képviselő kijelentését, miszerint a leggazdagabb tíz magyar vállalkozó kizárólag állami támogatásból él. Megjegyezte, egyrészt a leggazdagabb magyar vállalatok között több olyan is van, amely száz százalékban exportra termel, másrészt az, hogy magyar és nem külföldi vállalkozások nyerik el a pályázatokat, az előnyös a magyar gazdaság számára, hiszen a profitot nem viszik ki az országból. Szerinte a Párbeszéd társelnökének fenti nyilatkozata nagyfokú tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, és előrevetíti, hogy az ellenzék győzelmével gazdasági káoszba süllyedne Magyarország.

Stefka István újságíró, a PestiSrácok.hu lapigazgatója emlékeztetett arra, hogy 2011-ben Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt a multinacionális erők azért buktatták meg, mert szembeszállt az Európai Egyesült Államok tervével. Megjegyezte, ugyanezek az erők Orbán Viktort is meg akarták buktatni, de az első Békemenet ezt sikeresen megakadályozta. Szerinte az első Békemenet jelszava, miszerint „Nem leszünk gyarmat”, ma is időszerű.

– Jól ismerjük azokat, akik most naponta sározzák az országot, gyalázzák a magyar kormányt és a népet, hiszen ezt ugyanazokkal az érzésekkel és érzéketlenséggel teszik, mint Szamuely Tibor, Károlyi Mihály és Rákosi Mátyás idejében. Októberben azért megyünk az utcára, hogy megvédjük Magyarországot a külső és a belső fenyegetésektől – tette hozzá.

Fricz Tamás politológus szerint azért van szükség az újabb Békemenetre, mert a globalista erők, amelyek az elmúlt két évtizedben vezető szerepet alakítottak ki a bel- és külpolitikában, a nemzetközi közvéleményben, a társadalom szegmenseiben, a végső csatára készülnek: a nemzeti, szuverenista, konzervatív és keresztény politikusokat meg akarják buktatni és totális uralomra törnek.

– Látványos és összehangolt támadás indult meg Magyarország ellen, és a 2022-es országgyűlési választásokon biztosra akarnak menni. A globalisták és a szuverenisták küzdelme a csúcspontjára érkezett. Meg kell mutatnunk, hogy nemcsak a politikusaink küzdenek a hagyományos értékeinkért, hanem a magyar civil társadalom is, hiszen nélkülünk nem lehet a küzdelmet győzelemre vinni – jelentette ki Fricz Tamás.

Hozzátette, most kulturális vasfüggöny ereszkedett Európa közepére, és bár a hidegháború idején Magyarország a rossz oldalon állt, ezúttal a jó oldalon vagyunk.

– Nincsenek ellenállhatatlan és legyőzhetetlen erők, csak olyanok vannak, amelyekkel szemben nem áll senki. A Békemenet ellenáll a legyőzhetetlennek látszó fősodorral szemben és legyőzi azt – fejtette ki a politológus.

Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője felidézte Szalai Ádám, a magyar labdarúgó-válogatott kapitányának egyik nyilatkozatát. A magyar válogatott labdarúgó a Németország-Magyarország Eb-mérkőzés után arról beszélt, hogy fájdalmát két dolog enyhíti: a „csapat” és a „magyarnak lenni” érzése. Szerinte Szalai Ádám szavai jól összefoglalják a Békemenet mozgalom lényegét is, azzal a különbséggel, hogy a Békemenet közössége nem érheti be döntetlennel.

– 2002-ben megfogalmazódott, hogy hiszünk a szeretet és az összefogás erejében. A sportban a szeretet és az összefogás ereje csodákra volt képes. Minket 2010 óta a szeretet és a hazánk iránti ragaszkodás újra és újra megmozdít, és az egymás iránt érzett szeretetünk képes minket átlendíteni a különféle próbatételeken – fogalmazott Bencsik András. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai ellenfél minden elvet és értékrendet feladott, „a zsákmány és a bosszú érdekében a tegnap kommunistái összeálltak a tegnapelőtti nyilasokkal”, azonban ha a nemzeti oldal támogatóiban elég erős a szeretet és az összefogás, ismét győzni fognak.

Békemenet nyolcadszor

A Békemenet a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezése, amely három és fél év után ismét útjára indul. A 2012 januárjában tartott első Békemeneten „Nem leszünk gyarmat” jelszóval közel négyszázezren álltak ki a hazai és nemzetközi támadások kereszttüzébe került Orbán-kormány mellett. A történelem részese lehetett az, aki részt vett a Hősök terétől a Kossuth térre vonuló fáklyás menetben, hiszen ilyen hatalmas tömeg hazánkban még soha nem demonstrált egy fennálló kormány mellett. 

A második Orbán-kormány (2010-2014) alatt – főként a nemzeti ünnepeinken – ezt követően még öt Békemenetet tartottak, négyet Budapesten, egyet Gyulán. Minden fővárosi rendezvényen több százezren álltak ki a nemzeti kormányért és tettek hitet hazánk függetlensége és szuverenitása mellett. A menethez csatlakoztak a határainkon túl élő magyarok, és a kormány iránti szimpátiájukat kifejezni kívánó lengyelek is. 

A 2014-es országgyűlési választások előtt egy héttel szervezett hatodik Békemenet a szervezők szerint minden idők legnagyobb Békemenete volt, és egészen biztosan hozzájárult a Fidesz második kétharmados győzelméhez. A Belügyminisztérium szerint a megmozduláson 460 ezren vettek részt.

A harmadik Orbán-kormány ciklusának végén, három héttel a 2018-as országgyűlési választások előtt megrendezett hetedik Békemenet is közel négyszázezer embert mozdított meg. Ekkor készültek azok a ma már történelminek nevezhető fotók, amelyek a Margit-hídon vonuló, végeláthatatlan tömeget és zászlóerdőt ábrázolják. 

A minden alkalommal méltóságteljes és erőszakmentes Békemenet idén az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén immár nyolcadik alkalommal indul útjára, és mutatja meg, milyen erő rejlik a szeretetben és az összefogásban.