Jakab István: Most mindnyájunknak el kell menni!

Ha a baloldal győz, elmarad annak a társadalmi szerződésnek létrejötte is, amit a Magosz szerint a városnak és a vidéknek kellene kötnie egymással, s amely a nemzet erősödéséhez, a nemzeti szolidaritás kialakulásához vezetne. Bár senki sem akarja a magyar falvak nyakába varrni az első választási forduló vereségét, tény, hogy számos szavazattal adósak maradtak, sőt, sokan választásokat eldöntő erőnek tekintették a vidéket. Van esély, válaszolta a kétkedőknek Jakab István, a Magosz elnöke, hogy a vidék a második fordulóban jóval több szavazattal támogatja majd a Fideszt.

– A számok azt mutatják, hogy a magyar vidéken alacsony volt a részvételi arány, alig haladta meg a 60 százalékot. A polgári oldal nagyobb aktivitásra számított…

– Kétségtelen, hogy a polgári oldal sikeresebb szerepléséhez még 10 százalékkal nagyobb részvételre lett volna szükség. Az aktivitás egyébként tájegységenként változott, 2002-ben Szabolcsban például a 40 százalékot sem érte el a részvételi arány, most meghaladta a 60-at. Somogyban viszont éppen fordított meglepetés ért bennünket. Bevallom, ott polgári győzelemre számítottunk, de nem sikerült.

– Mi lehet az oka a vidék alacsony részvételi arányának?

– Úgy tapasztaltuk, hogy a gazdák szinte mindenütt az urnákhoz járultak. De nemcsak ők élnek a falvakban. Sok olyan, szociálisan reménytelen helyzetben levő ember is él ott, akiket fásultságuk miatt már szinte képtelenség kimozdítani otthonról. Általános okként szeretném megemlíteni azt is, hogy a fejlettebb demokráciákban egyrészt kiegyensúlyozottak a médiaviszonyok, s az emberek képesek kezelni a média hatásait. Ez Magyarországon még másként van. Az embereket meglepte az MDF vezetésének külön utas stratégiája. Ahelyett, hogy a kormányváltásért harcolt volna, a Fideszben látta és láttatta az ellenséget. Pedig tudnia kell, hogy a szavazók éppen azért juttatták a parlamentbe a Demokrata Fórumot, hogy a Fidesszel együtt alakítson kormányt. Én hiszem, hogy megmarad az MDF szavazóiban ez a felfogás a második fordulóra is, bármit tegyen az elnökség.

– Mennyire zavarta meg a vidék szavazóit az MDF-vezetők taktikázása?

– Értetlenséget, keserűséget, levertséget okozott. Volt, ahol szinte kezelhetetlen indulatokat váltott ki.

– Talán arra is jó most a baloldalnak ez az MDF körüli cirkusz, hogy továbbra is elterelje az emberek, jelen esetben a vidéki emberek figyelmét a valódi gondokról, például a választások történelmi tétjéről…

– Igen, ha most a baloldal győz, akkor gazdaságainkat elveszítve bérmunkássá válunk saját földjeinken. A nagytőkések és külföldi befektetők terjeszkedése átalakítja a vidék birtok- és tulajdonszerkezetét, átalakítja a termelés rendszerét, s ennek következtében az életét is. Régóta tart ez a folyamat, a valaha volt 1 millióról 700 ezerre csökkent a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdák, gazdaságok száma, s ezekből is már csak 207 ezer tudta EU-értelemben is regisztráltatni magát. Egy mesterséges és alapvetően torz szerkezetet akar kialakítani a jelenlegi kormány, s az eszközei nem sokban különböznek a valaha erőszakos téeszesítés eszközeitől. Ez egyébként – ahogy annak idején is történt – nemcsak a vidék arcát formálhatja át, de a városét is a sok-sok oda özönlő nincstelen miatt. A szocialisták nem is tagadják, 80 ezer vagy még annál is kevesebb gazdaságot akarnak megtartani csupán. Ez a választás az utolsó alkalom arra, hogy megállítsuk ezt a folyamatot.

– Nincsteleneket mondott, több mint 400 milliárd forintnyi hitel van kint a magyar agráriumban, szinte minden gazda tökéletesen eladósodott napjainkra. Ha ellehetetleníti őket a jelenlegi koalíció, nem lesz jövedelmük, nem tudják visszafizetni a kölcsönöket…

– Ebből óriási tragédiák születhetnek, a tönkretett emberek ingóságait és ingatlanjait – ahogy ez az árverésekre jellemző – csupán 30-40 százalékos áron értékesítik majd a pénzintézetek. Félő tehát, hogy az emberek a szó szoros értelmében mindenüket elveszítik, földönfutó válnak, ahogy ez már megtörtént az agráriumban a XX. század közepén.

– Hogyan segíti most a Magosz kampányát, Ön szerint miként lehet növelni a második fordulóban a vidéken élők szavazási kedvét?

– Járjuk a falvakat. Nincs új a nap alatt, s talán nem is lenne jó, ha most újabb érvekkel állnánk elő, azt mondjuk, amit eddig mondtunk, csak még hangsúlyosabban. Igyekszünk megértetni a habozókkal, hogy a föld áll a harc középpontjában, s hatni próbálunk a szociálisan teljesen reménytelen helyzetben levőkre is. Magától értetődik, hogy az ő életük is sokat javulna, ha a létrejövő gazdaszövetkezetek, értékesítő szervezetek, feldolgozói egységek nekik is munkát, tisztes jövedelmet adnának, és nem kellene alamizsnáért tartaniuk a kezüket, amit a baloldali koalíció cseppegtet számukra „szociális gondoskodás” címén.

– Mennyi esélye van a mérkőzés megfordítására a polgári oldalnak?

– Biztos vagyok benne, hogy vidéken most nagyobb lesz a részvétel, mint az első fordulóban, s ez már önmagában biztató. Szerepet játszik a sokkszerű hatás is, amit a baloldal győzelme jelentett sok vidéken élő számára. Mert nyilván voltak olyanok is, akik a tömeggyűlések láttán úgy gondolták, nélkülük is révbe ér a polgári oldal, van ember bőven, aki szavazzon, hiszen láttuk ezt legutóbb a Kossuth téren is. Meggyőződésem, hogy a vidéken élő emberek rádöbbennek, hogy helyzetükön csak a kormányváltás segít, és elmennek szavazni.

Sinkovics Ferenc