Liberálisok a véleménynyilvánítás szabadsága ellen

Kapitális öngólt lőtt a Gyurcsány-kormány, amikor az országgyűlés balliberális többsége elfogadta a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását. Gyurcsány Ferenc szerint csak ez a törvény képes megállítani a fasizmus menetelését hazánkban. A valóság ezzel szemben az, hogy amennyiben a független bíróság valóban függetlenül alkalmazza a törvényt, akkor az elsősorban a balliberálisokra sújt le, hiszen ők vádolják folyamatosan olyan vádakkal politikai ellenfeleiket, amelyet azok magukra nézve sértőnek tartanak. Ha életbe lép a törvény, akkor ezért akár két év börtönt is kaphatnak…

A törvénymódosítás alapján a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti „különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.” Akkor is pert lehet indítani, ha nem meghatározott és azonosítható személy, hanem egy „társadalmi csoport” ellen irányul a jogsértés. Nemcsak a sérelmet szenvedettek, hanem az érdekeiket képviselő civil szervezetek is indíthatnak pert.

Aki tehát önmagát egy világnézeti csoporthoz tartozónak vallja – például kommunista, fasiszta, punk, skinhead, konzervatív, liberális, rasszista, antirasszista stb. – és ebbéli minőségében valaki nyilvánosan megsérti mondjuk azzal, hogy valótlan vádakkal illeti, akkor pert indíthat. És a rágalmazót el kell ítélni, függetlenül attól, hogy milyen típusú világnézeti csoportról van szó.

Küzdelem a fasizmussal

A törvény paradoxona, hogy hatályba lépé­sét követően magukat a törvényalkotókat is el lehet majd ítélni, ugyanis a „faji hovatartozás” tipikusan rasszista megkülönböztetés, mivel az emberiség bőrszíntől függetlenül egy faj, ezért különbséget tenni csak bizonyos típusok között lehet – szőke, barna, kreol, dinári, pamíri, mongolid, negrid stb. típusok. Az ettől eltérő „faji hovatartozás” definiálása rasszizmus.

Problémás a „személyiség lényegi vonásának” bírói úton történő meghatározása is. A bomber dzseki például megfelel ennek. De vajon minden bomberdzsekis fiatalember neonáci? És mi a helyzet azzal, aki deklaráltan fasisztának vallja magát, viszont elutasítja a nemzetiszocializmust, a rasszizmust? A „nemzeti vagy etnikai kisebbség” is csak látszólag egyszerű, ugyanis ide nemcsak a preferált kisebbségek tartoznak, hanem kivétel nélkül minden olyan kisebbség, amely azonosítható, azaz a betelepült külföldiek csoportjait most nem számítva példának okáért, a palócok, kunok, jászok, székelyek, sőt mivel a kisebbséghez való tartozás elsőrendűen vállalás kérdése, a szkíták és a hunok is…

Ami pedig azt a kitételt illeti, hogy bűncselekményt követnek el, akik „egy társadalmi csoport” jogait sértik meg, ez tökéletesen alkalmas lesz arra, hogy példának okáért a Magyar Gárdára szórt rágalmakért a rágalmazókat megbüntessék. Gyurcsány Ferenc augusztus 31-én, éppen a Magyar Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezi. Gyurcsány szerint erre azért van szükség mert, „a fasizmussal nem együttműködni, azt nem bátorítani, azt nem takargatni kell. Azt nem integráljuk, azt nem magyarázzuk. Azzal küzdünk. Attól távol tartjuk magunkat. Azt legyőzzük, és megóvjuk tőle a nemzetet.” Gyurcsány elismerte, a törvénymódosítással a kormány elsősorban a zsidóság és a cigányság védelmét kívánja erősíteni. „A magyar jogrendben eddig a közösség elleni izgatással szemben fellépni akkor lehetett, ha valaki önmagát személy szerint támadottnak tekinthette. De nem X-et és Y-t kívánták megtámadni, csak a zsidóságot, csak a cigányokat. Csak az igazi magyaroknak van itt hely, állítólag” – érvelt Gyurcsány. Ha a törvény hatályban lett volna, ezen kijelentéseiért a Magyar Gárda bármely tagja beperelhette volna Gyurcsányt, aki ekkor már nem hivatkozhatott volna arra, hogy amit mondott, az csak vélemény.

Az MSZP szerint a módosítás összhangban van az Alkotmánnyal és az Alkotmánybíróság határozataival. A törvénymódosítást, amely két év szabadságvesztéssel büntetné a gyalázkodást, a parlament alkotmányügyi bizottsága már tárgysorozatba vette.

A szabadság nem fontos

Bár sokféle véleménnyel nem találkoztunk a Budai Liberális Klub múlt heti rendezvényén, az kiderült, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés ma a legfőbb liberális érték.

„A gyűlöletbeszéd elleni fellépés, a szólásszabadság védelme és az alkotmányosság tiszteletben tartása egyaránt fontos a liberálisok számára. Biztos vagyok benne, hogy e három cél egyesíthető” – hangoztatta Kuncze Gábor még 2003 őszén, Mádl Ferenc akkori köztársasági elnöknek írott levelében. Hol van már Kuncze Gábor, kérdezhetnénk joggal. A liberálisok szerint a tavaly szeptemberben és októberben történtek, illetve a Magyar Gárda megalakulása után a gyűlöletbeszéd kérdése aktuálisabb, mint valaha.

A Gusztos Péter SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Gerő András történész és Ludassy Mária filozófus részvételével megtartott előadáson megtudtuk, a szólásszabadság már nem fontos. Azért nem, mert tombol a gyűlöletbeszéd, amely ellen a rendőrség és a bíróság sem mer fellépni. Gusztos Péter őszintén elismerte, biztos abban, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt fog kérni az Alkotmánybíróságtól. Az SZDSZ-es képviselő saját kétségeit is megfogalmazta a törvénnyel kapcsolatban.

– Vajon egy ilyen törvénymódosítással nem éppen azoknak a kezébe adunk jogi értelemben fegyvert, akik a gyűlöletbeszéd elkövetői? Az egyik Fideszes módosító indítvány azt a részt akarta kihagyni a törvényből, amely kimondja, hogy a törvény a társadalmon belül kisebbségben lévő csoportoknak nyújt védelmet. Ha ezt megszavaztuk volna, akkor a jogalkotó szándékával visszaélve, nemzetgyalázás, vallásgyalázás címén a magyarellenesek ellen indíthattak volna polgári pereket – magyarázta elképesztő cinizmussal Gusztos.

Megtudtuk, hogy a liberálisok szerint baj volna, ha a magyarellenes kijelentések ellen is pert lehetne indítani. Gusztos elmondta, hogy látott az utcán egy 16 éves skinhead lányt, aki szerinte „Holokauszt-fóbiám van” feliratú pólót viselt.

– Milyen büntetőjogi szankciókkal lehetne elérni, hogy ne legyenek ilyen megtévedt, buta emberek? – tette fel a kérdést az SZDSZ politikusa. Hogy ne legyenek? A kérdésre szerencsére senki sem felelt.

Gyülekezni legyen tilos

Ludassy Mária felhívta a figyelmet a 60 évvel ezelőtti párizsi békeszerződésre, amelyben Magyarország vállalta, hogy feloszlat minden fasiszta jellegű politikai és katonai szervezetet. Ludassy szerint „nem azt kell nézni, milyen ruhában vannak, hanem, amit mondanak.” A párizsi békeszerződéssel ki lehet védeni azt, hogy a gyülekezési jogot ne olyan területen korlátozzák, ahol az tényleg szabadságjogokat sért, hanem a fasiszta, rasszista szervezeteknél, mint például a 2005-ben feloszlatott Vér és Becsület szervezetnél.

Kibújt a szög a zsákból. Gusztos bejelentette, hogy a Magyar Gárda ellen ügyészségi vizsgálat folyik, és már van ügyészségi felszólítás is, amiért nem az alapszabályuknak megfelelően működnek, így ugyanaz lehet a sorsuk, mint a Vér és Becsületnek. Gusztos azonban nem mondott igazat. Vizsgálat volt, jelentéktelen fogalmazási eltérést tárt csupán fel, amit a Magyar Gárda egyesület már orvosolt. Gusztos szerint, amikor a Fidesz van kormányon, azért nincs jelen az utcán a szélsőjobboldal, mert nagy teret kap a sajtóban, a rádióban, a köztévében. Bár akkor „nem az utcán fognak őrjöngeni, de folyamatosan a mocskos gondolataikat kell majd hallgatnunk mindenhonnan, állami televízióból, állami rádióból” – vázolta fel a jövőt Gusztos Péter.

Gerő András kételyét fejezte ki, hogy jogi szankciókkal kellene fellépni.

– Ha az állam impotens, akkor az embe­rek miért legyenek potensek? Miért bízzanak az államban? Miért gondolják azt, hogy az majd megvédi őket? – kérdezte a történész, de még mielőtt hallgatói felháborodtak volna, magyarázólag hozzátette, azért, hogy Magyarország következmények nélküli ország lett, az autóborogatók a felelősek.

– Ha az emberek azt látják, hogy következmények nélkül autókat lehet borogatni, akkor miért fizessen be egy parkolási büntetést? Semminek nincs vagy nem kalkulálható a következménye – hívta fel bravúros érveléssel magára a figyelmet Gerő, aki újabb szellemi virtussal idézte Picassót, aki azt mondta, hogy Guernica után nem lehet ugyanúgy festeni, mint Guernica előtt, valamint Adorno, német filozófust, aki szerint verset írni Auschwitz után nem lehet ugyanúgy, mint előtte.

– Ha politikáról van szó, bizonyos események előtt nem lehet ugyanúgy gondolkodni, mint utána. Gerő András azonban óvakodott kifejteni, hogy konkrétan milyen „bizonyos eseményekre” gondolt. Elmondta viszont, hogy Magyarország nem jobb és nem rosszabb, mint a szomszédos országok. Ezzel a kijelentésével nem lett népszerű a teremben. Többen sérelmezték, hogy igenis rosszabb a helyzet, és Magyarország a gyűlölködés miatt élhetetlen ország lett.

A történész azonban nagylelkűen rámutatott, a magyarok 900 évig uralták Erdélyt és mégsem irtották ki az őslakos románokat, pedig megtehették volna. Ezzel szemben az amerikaiak nagyon rövid időn belül kiirtották az indiánokat. A franciák is olyan nemzetiségi politikát folytattak, hogy a nemzetiségek gyakorlatilag eltűntek (Gerő ezzel a történelmi parabolájával Romániában minden bizonnyal nagydoktori disszertációt szerezhetne – a szerk.).

Egy kérdező azt hiányolta, miért nem nyilvánul meg a lakosság aktívan, miért nincsenek ellentüntetések, miért van közöny? Egy idősebb nő szerint, ha még a köztársasági elnök is megfélemlíti a rendőröket, hogy „ezek a rendőrök milyen szemét módon garázdálkodtak”, akkor ne csodálkozzunk, hogy a rendőrség nem mer semmit tenni. Gusztos válaszul utalt a kettős mércére, amelyet a rendőrség a tüntetőkkel kapcsolatban alkalmaz.

– Ha kimegyek a körútra, összerugdosok autókat és közben ordítva fenyegetőzök, autók elé térdelek, akkor biztos van legalább három olyan szabálysértési eljárás, amely alapján előállítanak és eljárást indítanak ellenem. Ha ezt valakik csoportosan, árpádsávos zászlók alatt, ordítva, zsidózva, a Parlament bejáratánál teszik, azt a magyar rendőrség végignézi – magyarázta Gusztos.

A keményedő hangnemtől Gerő András nagyvonalúsága is elillant. Emlékeztetett, hogy Sólyom László tavaly október 23-án nem jött el az emlékmű avatására, mert biztonsági kockázatot látott benne.

– A magyar köztársaság elnöke egy beszari ember. De nem attól félt, hogy a rendőrök megdobálják tojással, hanem attól, amitől a 93 éves Kosáry Domokos nem. Nem tudom, hogy milyen erkölcsi alapja van arra, hogy megítélje, a rendőrség helyesen járt-e el, vagy sem. Ez az ember intellektuálisan teljesen dezorientált és nem alkalmas a köztársasági elnöki funkció betöltésére – hangzott Gerő bírálata.

Egy középkorú úr a formálódó közveszély egy újabb fontos összetevőjére irányította rá a figyelmet, mondván, hogy eddig egyetlen bírónak volt bátorsága alkalmazni a törvényt. Annak, aki első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélte Bencsik Andrást, a Demokrata főszerkesztőjét a „Demokratában írt valamilyen ocsmányság” miatt. A férfi szerint nem lehet véletlen, hogy ezt a bírót „később áthelyezték, és soha nem tudott a jó pozíciójába visszakerülni.”

Lass Gábor