Fotó: MTI/Illyés Tibor
Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond Az Élysée-szerződés hatvan év távlatából című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2023. február 10-én

A miniszter kiemelte: a megállapodás rendkívül fontos szerepet töltött be a Franciaország és Németország közötti kiengesztelődésben, „egyúttal a hidegháború viharfellegei alá is sikerült vele becsempészni az együttműködés lehetőségének reményt keltő fénysugarát”.

Hirdetés

Jelezte: ezzel azonban még nem rendeződött sem a megosztott Németország, sem a szétszakított Európa sorsa. „Ehhez további évekre és egy Helmut Kohl kancellárra volt szükség, aki – a magyarok ütötte résből – egy szélesre tárt kaput teremtett, amelyen először a németek, majd az európai népek is újra egymásra találhattak” – mondta.

Varga Judit szerint az Élysée-szerződés hat évtizedes múltja jól mutatja, hogy az európai együttműködés alapja elsősorban a nemzetek közötti kooperáció. „Az európai integráció nemzetek közötti alapokról indult, ez garantálta sikerét és ennek kell meghatározónak lennie a jövőben is. Erős nemzetek erős Európájára van szükség” – fogalmazott.

Hozzátette: az államok közötti rendszeres, magas szintű egyeztetések alapvetően segítik elő a koordinált és sikeres európai együttműködést, a nemzeti és a közös érdekek összhangjának megteremtését, és az is jól látható, hogy a kulturális és oktatási együttműködéseknek óriási jelentősége van az egymás megértése szempontjából. Hozzátette: amikor a ma fiatalsága egy nemzetközi, dinamikus környezetben tanulhat, szerezhet tapasztalatokat, az nemcsak a naprakész ismeretek elsajátításának egy módja, de egyben a nemzeti identitások megismerése és kölcsönös tisztelete szempontjából is meghatározó.

Varga Judit szerint az 1963. január 22-én, Franciaország és Németország között megkötött kontraktus jó példával járt elő a világ számára, a szerződés aláírását követően, már abban az évben számos olyan esemény történt a világban, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy a népek közötti megbékélés és világpolitikai együttműködés megvalósulhatott.

Varga Judit kifejezte reményét, hogy a német-francia együttműködés, illetve tágabb értelemben az Európai Uniót alkotó nemzetek közötti együttműködés a jövőben is a stabil és virágzó Európa záloga lesz.

Az igazságügyi miniszter szólt az ukrajnai háborúról is. „Mi magyarok különösen vágyjuk a békét, hiszen a szomszédunkban háború dúl” – jelentette ki. Hozzátette: Kárpátalján egy 150 ezres magyar kisebbség él és „Magyarország a nemzettársait féltő anyaországként” is tekint a háborúra.

„Az ő irántuk érzett felelősségből, illetve a konfliktusba való belesodródás veszélyének elkerülése okán nem engedélyezzük a hazánkon keresztül való fegyverszállítást Ukrajnába” – tette hozzá, kiemelve, hogy Magyarország mindent megtesz a háború okozta szenvedések enyhítése érdekében és történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre.

Emlékeztetett rá: Magyarország álláspontja a háborúról a kezdetektől fogva világos.

„A béke pártján állunk és azt valljuk, hogy a vitás kérdéseknek mindenképpen a tárgyalóasztalnál kell eldőlniük” – mondta, kiemelve, hogy a kormány minden rendelkezésére álló fórumon az azonnali tűzszünet megkötését és az azonnali béketárgyalásokat sürgeti. „Életeket menteni csak békével és tűzszünettel lehet” – szögezte le.

Varga Judit kifejezte reményét, hogy hamarosan lezárul a háború, „és ahogyan 60 évvel ezelőtt történelmi megbékélés tanúi lehettünk, talán a nem túl távoli jövőben létrejöhet egy olyan megállapodás, amely Európa keleti végének a békéjét is hosszú évtizedekre biztosítja”.

Claire Legras, Franciaország budapesti nagykövete arról beszélt, az Élysée-szerződés célja nemcsak a kétoldalú kapcsolatok megújítása volt, hanem az együttműködés a közös cél, az egységes Európáról szóló álom megvalósításáért. Úgy vélte, nem kell, hogy Németország és Franciaország mindenben egyetértsenek, természetes, hogy vannak közöttük nézeteltérések, de együtt akarnak haladni Európa érdekében.

Julia Gross, Németország budapesti nagykövete is azt emelte ki, hogy a szerződés aláírásával nem az volt a cél, hogy a két ország egymásra hasonlítson és mindig egy véleményen legyen, hanem, hogy folyamatosan erőfeszítéseket tegyenek, legyenek egymás számára nyitottak és találjanak közös megoldásokat. Megjegyezte: a nemcsak a két ország, hanem európai és Európán túli partnerei számára is elfogadható megoldásokat keresnek. Mint mondta, a két ország ellenálló, szuverén és cselekvőképes Európai Unióért dolgozik.

A konferenciát a Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete szervezte annak apropóján, hogy a Francia Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között 1963. január 22-én írták alá az Élysée-szerződést, ami új alapokra helyezte a két ország közötti kapcsolatokat.

Köszöntőjében Deli Gergely, az NKE rektora arról beszélt, a 60 évvel ezelőtt aláírt szerződés nemcsak Franciaország és Németország kétoldalú kapcsolatait rendezte, mélyítette el, de a két ország együttműködés egész Európa számára stabilitást és prosperitást hozott. Prőhle Gergely, a Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója bevezetőjében azt emelte ki: az Élysée-szerződés megmutatta, hogy az Európai Unión belül a nemzeti érdekérvényesítés és az európai egység gondolata nem egymásnak ellentmondó fogalom.

Korábban írtuk