Várhelyi Olivér: A bővítés hozzájárul Európa egészének biztonságához
Noha vannak kihívások az Európai Unió előtt, a bővítés továbbra is a leghatásosabb külpolitikai stratégiai eszköz, nagyban hozzájárul a kontinens egészének biztonságához – jelentette ki Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja Strasbourgban kedden.
A magyar uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésének az új uniós bővítési stratégiára vonatkozó ajánlásokról tartott vitáján kijelentette: az ukrajnai orosz invázióval összefüggésben az Európai Uniónak egységesnek kell lennie.
Fontosnak nevezte, hogy a szomszédos országokkal jó kapcsolatban álljon, illetve saját bővítési stratégiáját összhangba hozza a fennálló politikai helyzettel. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben lehetséges, és a csalatkozni vágyó országok teljesítik a szükséges feltételeket, előre kell lépni a folyamatban.
A bővítést folytatni kell – jelentette ki Várhelyi Olivér, majd a nyugat-balkáni országok csatlakozási eljárását kiemelve azt mondta: az unió elkötelezett a régió integrációja mellett, különösen egy olyan időszakban, amikor háború sújtja az egyik szomszédos országot.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: az Európa békéjét veszélyeztető fenyegetések rávilágítanak a bővítés geopolitikai jelentőségére. Az EU nem késleltetheti tovább a stratégiai jelentőségű nyugat-balkáni bővítési folyamatot – húzta alá.
Figyelmeztetett: a térség az energiaellátás hosszútávú biztosítása és a migrációs válságok kezelése szempontjából is kulcsrégióvá vált Európa számára. A nyugat-balkáni útvonalon súlyosbodik az illegális migrációs krízis, amit a térség és a kulcsszereplője, Szerbia integrációjával lehet megoldani. Ezért üdvözlendő a múlt héten Belgrádban kötött szerb, osztrák, magyar szándéknyilatkozat az illegális migránsok visszafordításáról a külső határokról – közölte.
Az EP-képviselő kijelentette: a vitára bocsátott jelentésben a csatlakozási feltételrendszer átpolitizált szigorítása rossz üzenet, elbizonytalanítja például a csatlakozásra váró Szerbiát.
Elfogadhatatlan továbbá az uniós döntések meghozatala esetében egyhangúságot megkövetelő szabályok eltörlésére vonatkozó javaslat, hiszen a többségi döntésekkel a kisebb tagállamok politikai szuverenitása kerülne súlyos veszélybe különösképpen a külpolitikai döntések esetében – tette hozzá Gál Kinga.
Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője beszédében kijelentette: elérkezett az ideje az unió bővítési folyamata felgyorsításának, Európa nem engedheti meg magának, hogy tovább halogassa a Nyugat-Balkán országainak csatlakozását.
„Sokan azt állítják, hogy az EU befolyása meggyengült a térségben. Sajnos, az elmúlt pár évben az Európai Parlament, határozatai révén tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy ez így legyen” – fogalmazott.
Kijelentette: nem lehet bizalmat és befolyást növelni oly módon, hogy az EU folyamatosan szigorítja a csatlakozás feltételrendszerét. Az uniós kondicionalitási mechanizmusokat Magyarország jól ismeri. Téves logikán alapulnak, hiba lenne a csatlakozni kívánó országokra is kiterjeszteni a befolyásolás eszközeként – húzta alá. Szerbiának és a nyugat-balkáni térség országainak, nem az EP jelenlegihez hasonló határozataira, hanem őszinte támogatásra és csatlakozási időpontra van szüksége – jelentette ki.
A vitára bocsátotthoz hasonló határozatokhoz nem segítik, hanem inkább hátráltatják a bővítést és azt a munkát, amelyet az Európai Bizottság végez – tette hozzá felszólalásában Deli Andor.