Szorul a hurok. Július végén Demszky Gábort tanúként hallgatta ki a rendőrség a Főkert Zrt.-nél történt visszaélések ügyében. Egyre többen találgatják, hogy sor kerül-e vajon a főpolgármester meggyanúsítására a fővárosban kirobbant különböző botrányok és büntetőeljárások kapcsán, tekintettel arra, hogy nagyítóval kell keresni az olyan, a Fővárosi Önkormányzat fennhatósága alá tartozó céget, amelynek működése kapcsán ne merült volna fel valamilyen gazdasági bűncselekmény gyanúja. Demszky Gábor viszont állítja, nem tudott ezekről a visszaélésekről. Miközben kizártnak tartja, hogy gyanúsított lehet a Főkert Zrt. üggyel összefüggésben, azt lehetségesnek tartja, hogy más ügyben is tanúként hallgatják majd meg. A Főkert-üggyel kapcsolatban még politikai felelősséget sem érez.

A fővárosi cégek körüli nyomozások tavaly nyáron a BKV működésével kapcsolatban kezdődtek. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság tavaly több hónapon át nyomozott, mielőtt decemberben őrizetbe vette a Budapest Airport Zrt. és a BKV Zrt. jogi igazgatóját.

Az első meggyanúsításra idén januárban került sor, amikor kihallgatták a vállalat volt humánpolitikai igazgatóját. A rendőrség a cég jogi igazgatóját tetten érte, amint egy budapesti III. kerületi bevásárlóközpont mélygarázsában tízmillió forint kenőpénzt vett át egy, a közlekedési társasággal szerződésben álló cég munkatársától. Ezzel vált nyilvánvalóvá és lepleződött le az a módszer, amelyet azóta Hagyó-módszernek, kézi vezérlésnek neveznek. A lavina elindult és akkorára duzzadt, hogy magával rántotta a koalíciót, maga alá temetve a közműcégek vezérkarát.

A BKV-ügynek jelenleg tizennyolc gyanúsítottja van. Február elején a főpolgármester elismerte, politikai felelőssége neki is van a BKV-nál történt gyanús ügyekben, de meg sem fordult a fejében, hogy lemondjon hivataláról. Miközben hibának nevezte Antal Attila kinevezését a BKV élére, kijelentette, töretlenül hisz Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő ártatlanságában. Nem sokkal később a Fővárosi Főügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélyére hivatkozva kezdeményezte Mesterházy Ernő előzetes letartóztatását. Mesterházyt február 5-én helyezték előzetes letartóztatásba. (Június végén a Fővárosi Bíróság úgy határozott, hogy a gyanúsított a továbbiakban szabadlábon védekezhet.)

A Budapesti Közlekedési Vállalatnál indított nyomozást újabbak követték. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél a beléptetőrendszer ügyében és a Rác fürdő felújítása kapcsán, majd hónapokkal később a fürdő üzemeltetésének kiszervezéséről kötött, hatmilliárd forint értékű megbízás ügyében is nyomozás indult.

A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya április 21-én rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen a Fővárosi Közterületfenntartó Rt.-nél. A nyomozás elrendelését több hónapnyi adatgyűjtés előzte meg, tekintettel arra, februárban a gazdaságvédelmi nyomozók a BKV-val folytatott nyomozás során olyan információk birtokába jutottak, amelyek az FKF-nél is felvetették a bűncselekmény gyanúját.

Demszky Gábor ismét ártatlanságát bizonygatta, azt állította, hogy a gyanús szerződésekről sem Hagyó Miklós, sem Bielek Péter, sem Mesterházy Ernő nem szólt neki. A nyomozás egyébként a fentieken túl az FKF által lefolytatott közbeszerzési eljárásra is kiterjed.

A HírTV hozta nyilvánosságra, hogy a Főkefe vezérigazgatója azt feltételezi, az egyik pályázat nyertese 70 millió forintot juttatott vissza a városházára. Bielek Péter vallomása szerint Mesterházy Ernő és Hagyó Miklós mozgatta a szálakat itt is, csakúgy, mint a BKV esetében.

Demszky Gábor ismét ártatlanságát bizonygatta. Azt állította, hogy az irányított pályáztatásról sem Bielek Péter, sem Hagyó Miklós nem szólt neki. Hagyó Miklóst mentelmi jogának megszűnése napján, az új parlament alakuló ülésével egy időben vették őrizetbe, előzetes letartóztatását a Pesti Központi Kerületi Bíróság meghosszabbította. Hagyó Miklóst bűnszervezetben elkövetett, nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják, és két munkatársát, Horváth Évát és Lelovics Ottót is őrizetbe vették.

A BRFK július 7-én rendelt el a nyomozást egy újabb ügyben. Hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Főkert Nonprofit Zrt. tevékenységével, illetve a társaság tulajdonában álló gazdasági társaságokkal kapcsolatban. A nyomozók az eljárás során azt vizsgálják, hogy a Főkert Nonprofit Zrt. tevékenysége során kötött szerződései megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak, illetve hogy szabályosan történt-e a Fővárosi Önkormányzattól kapott támogatások felhasználása. Az eljárásban azt is vizsgálják, hogy a Főkert és leányvállalatai kezelésében lévő ingatlanok milyen módon kerültek ki a Fővárosi Önkormányzat tulajdonából, illetve hogy az ingatlanértékesítések során érte-e hátrány a fővárost.

A Főkert tavaly leváltott vezérigazgatója, Kocsis László a HírTV-nek június elején úgy nyilatkozott, hogy Hagyó Miklós, korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes, illetve Mesterházy Ernő, Demszky Gábor korábbi tanácsadója nyomást gyakorolt a fővárosi cégek vezetőire. Kocsis László a Célpont című műsorban kijelentette, a volt szocialista főpolgármester-helyettes havi ötmilliót kért tőle a vállalat pénzéből. Hagyó és Mesterházy többször javaslatot tett arra is, hogy kivel szerződjön kommunikációs és ügyvédi munkákra a fővárosi cég. A volt vezérigazgató szerint Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő milliókat szivattyúzhattak ki a budapesti közszolgáltató cégekből.

– Bemutatkozáskor nekem azt mondták, havonta egy ötös, vezérigazgató úr. Az a klientúra, amit kiépített a Hagyó, ami lemészárolta a fővárosi MSZP-t, és ahogy Mesterházy zsákolta az SZDSZ-t, az azt is mutatja, hogy nem két tehetségtelen pasasról van szó, hanem két nagyon mohó emberről – nyilatkozta Kocsis László.

Elérte a botrány a Fővárosi Távfűtőműveket is. Őrizetbe vette a rendőrség Kovács Lajost, a Főtáv vezérigazgatóját, akit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt hallgattak ki. A vezérigazgató nem tett vallomást, a gyanúsítás ellen panasszal élt. Ügyvédje a napokban arra kérte az ügyészséget, hogy szüntessék meg a nyomozást és engedjék ki védencét az előzetesből. Kovács Lajos azután lett gyanúsított, hogy egy feljelentés alapján nyomozás indult különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, amely egy csepeli lakópark fűtési és hűtési rendszerének kialakítása kapcsán merült fel. A Főtáv elismerte, hogy korábban 180 millió forintért szerette volna megvenni azt a félmilliós törzstőkéjű kft.-t, amelyik helyett elkészítette a csepeli lakópark fűtési rendszerét. A 180 milliós vételárat a Főtáv elismerte, de azt állítja, a vételárat idén márciusban 122,5 millióra csökkentették.

Az ügy három éve kezdődött, amikor 2007 júniusában a Hagyó Miklóssal jó kapcsolatban álló Kovács Lajost nevezték ki a társaság élére… Az ügy bűnügyi regénybe illő részletei minden képzeletet felülmúlnak. Joó Tibort csalásért körözték a hatóságok. Egyike volt a száz legkeresettebb bűnözőnek, amikor 2007 őszén elvégezte a Főtáv tűz- és munkavédelmi átvilágítását egy magáncég megbízottjaként. Joó azt mondta, elment Kovács Lajoshoz, a Főtáv vezérigazgatójához és hatmillió plusz áfáért elvállalta az átvilágítást. A Célpont című műsorban viszont Joó Tibor már azt állította, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal küldte a Főtávhoz.

– Megkeresett az NBH – közölte Joó.

Érdekes. Egy körözött bűnözőt? Ám a Főtáv elégedett lehetett Joó Tibor munkájával, mert a bűnöző hamarosan a gazdasági átvilágításra is megbízást kapott. A Főtáv közleményében elismeri, hogy Joó Tibor valóban dolgozott nekik a cég megbízott munkatársaként, de azt állítja, nem tudtak arról, hogy a férfi körözés alatt áll. Ám a megbízott cég azonosítása is nehézségekbe ütközött, a hivatkozott DPE Kft.-t ugyanis ezen a néven hiába keresték a cégjegyzékben.

Joó Tibor kitálalt a HírTV-nek. Állítása szerint egy kávézóban találkozott Hagyóval, a találkozót Kovács Lajos hozta össze. Joó kijelentette, Hagyó ötvenmilliót kért tőle, a Főtáv-vezér ennél kevesebbel is beérte…

– Mivel a fejétől bűzlik a hal, és a nagyfőnök itt a Hagyó, a vezérigazgató Kovács Lajos sokkal szerényebb volt, neki csak kétmilliót kellett volna kidobnom havonta ahhoz, hogy nagyon szépen működjenek a dolgok – állította.

A Főtáv vezérigazgatója tiltakozott. Közleményében úgy fogalmazott, felháborítónak tartja és visszautasítja a műsorban elhangzottakat. Ki mond igazat, és ki nem? Nem tudni.

A botrányok sorának még nincs vége. A legismertebbek mellett kisebbekre is fény derült. Három szerződéssel kapcsolatban hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon. A rendőrségen egy magánszemély tett feljelentést április végén három olyan megbízási szerződés miatt, amelyeknél felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást, az ügyben megkezdődött az adat- és információgyűjtés.

A fent felsorolt ügyek kivétel nélkül a fővárosi cégek működésével kapcsolatban merültek fel. Emellett a botrány szele a fővárosi beruházásokat is belengi. Hosszasan lehetne sorolni őket, a négyes metrótól, a Combino-villamosoktól, az út- és hídépítésektől, illetve felújításoktól kezdve a csepeli szennyvíztisztítón át az Alstom-metrókocsikig, amelynek kapcsán a főváros elbukhatja a kifizetett előleget és az uniós támogatásokat is veszélybe sodorhatja.

Bár az elmúlt négy év során a koalíciós alkuk és a meginduló nyomozások miatt háromszor változtatták meg a Fővárosi Önkormányzat főpolgármesteri hivatalának szervezeti felépítését (a főpolgármester- helyettesek feladat- és hatáskörét is átszabták, a főpolgármester-helyettesek száma egyre apadt, míg végül csak Ikvai-Szabó Imre maradt), Demszky Gábor rendületlenül ül trónusán, a roppant ingatag hierarchia csúcsán.

Bár a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 59. paragrafusának első bekezdése egyértelműen fogalmaz, amikor rögzíti, hogy „a főpolgármester-helyettesek a főpolgármester irányításával látják el feladatukat”, a harmadik bekezdés pedig meghatározza a feladat- és munkamegosztást oly módon, hogy „a főpolgármester-helyettesek közötti feladat- és munkamegosztást (…) a főpolgármester határozza meg”, Demszky Gábor minden igyekezete arra irányul, hogy kibújjon a felelősség alól. Azt állítja, nem tudott azokról az ügyekről, amelyek miatt nyomozás indult.

Hogy terheli-e büntetőjogi felelősség, azt csak a nyomozások lezárultát követően állapíthatjuk meg. Futó Barnabás szerint azonban a büntetőjogi felelősségen kívül másfajta felelősség is létezik.

– A főpolgármester felelőssége kapcsán beszélnünk kell munkaügyi, szakmai és politikai felelősségről is. Lehet, hogy nem tudott a botrányos ügyekről, azonban joggal feltételezhető, hogy tudnia kellett volna róluk. Ha ez lenne a helyzet, és ezt a nyomozó hatóságok fogják megállapítani, akkor felmerülhet például a hanyag kezelés gyanúja – mondta a Demokratának Futó Barnabás, aki bízik abban, hogy a nyomozás előrehaladtával ezekre a kérdésekre mielőbb fény derül.

Egy bizonyos: egy olyan szervezetben, ahol súlyos bűncselekmény-sorozatok évekig folyhatnak gond nélkül, ott nincs rend, nincs kontroll, nincs számonkérés, nincs fegyelem. Ott nem tudja az egyik kéz, hogy mit csinál a másik. Vagy nagyon is tudja, és szándékosan teszi átláthatatlanná a folyamatokat.

Demszky Gábor kétségbeesetten kapaszkodik ártatlansága mítoszába. Még másfél hónapig, mert akkor véget ér húsz évig tartó és dicstelenül végződő pályafutása. A magyar nyelv játékosságát bizonyítja az a szókapcsolat, amit Demszky Gáborról a pesti humor alkotott: velejéig ártatlan…