Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Hirdetés

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2017-ben indította el strandfejlesztési programját, amelynek célja, hogy 2030-ig hazánk valamennyi szabad vízi strandja megújuljon, és európai színvonalúvá váljon. A tenderek jócskán érintik a Tisza strandjait, valamint a Tisza-tavi településeket is. Az ország második legnagyobb tavát körbeölelő helységek fejlődése számos egyéb tényező mellett e koncepciónak is köszönhető. De a Tisza-tavi üdülővárosokban nem csak a strandolni vágyókat várják megújuló kínálattal.

Kerékpárral Tiszafüredre

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Virág Tibor

Nagyjából két óra alatt, az elsők között biciklizte körbe a Tisza-tavi gátkoronán kiépített vadonatúj kerékpárút 68 kilométeres szakaszát Tiszafüred alpolgármestere, Virág Tibor. A teljesítménytúrának is beillő akcióra júniusban nyílt lehetősége, amikor hivatalosan is átadták a körgyűrű Tiszafüred és Poroszló közötti, 6,5 km hosszú, még hiányzó szakaszát.

A nettó 3,2 milliárd forint hazai forrásból megvalósított fejlesztéssel az idei nyári szezontól tehát már teljesen körbebringázható a tó, közút érintése nélkül.

– A Tisza-tavi gátkorona az illetékes vízügyi igazgatóság beruházásaként 2006 és 2007 között, uniós forrásból kapott aszfaltburkolatot. A Tiszafüredet Poroszlóval összekötő rész azonban kimaradt az akkori fejlesztésből. A szóban forgó szakasz ugyanis négy hídon, csatornán, élő folyón és tavon át vezet a két település között, így a 33-as főút mellett futó bicikliút kiépítése sokáig váratott magára. 2016-ra ugyanis már elkészült a térséget kiszolgáló Tisza-tavi Kerékpáros Centrum és a korábban kiépített bicikliút – magyarázza Virág Tibor a 350 darabból álló kerékpárflottával, szervizzel és biciklimentővel is rendelkező intézmény hangulatos panorámateraszának kávézójában.

Majd hozzáfűzi, hogy júliusban, az átadást követő hónapban húszezer biciklis haladt át a Tiszafürednél elhelyezett elektronikus mérőponton, így komoly esély van arra, hogy idén a vírushelyzet ellenére is megdőljön a 2018-ban regisztrált 67 ezres éves rekord.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az alpolgármester arról is beszámol, hogy a beruházás már most mérhető, óriási idegenforgalmi lehetőséget ad a térségnek. A szálláshelyek maximális kihasználtsággal működnek, a kerékpáros turisták pedig szívesen veszik igénybe a tó kínálta egyéb szolgáltatásokat is. A tiszai strandolástól a gyógyfürdőn és a csónaktúrán át a pezsgő kulturális életig itt tényleg minden család és korosztály számára kiváló lehetőségek adódnak az időtöltésre.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

A legek strandja Abádszalókon

Akár a bicikliúton is könnyen megközelíthető a Tiszafüredtől 23 kilométerre fekvő Tisza-tó Strand, a régió legnagyobb szabad vizű fürdőhelye. Abádszalók az itt található nagy kiterjedésű, összefüggő vízfelülettel a vízi sportok központja, köszönhetően annak, hogy az európai tavaktól eltérően itt engedélyezett a benzinüzemű vízi járművek használata.

A városban tett két évvel ezelőtti látogatásunkkor Balogh Gyula polgármester arról mesélt, hogy a 80-as években a területet leszakadozott partfal és hiányos infrastruktúra jellemezte, az első fürdőzők spontán jelentek meg. A helyi tanács akkoriban ismerte fel a víztározóban rejlő idegenforgalmi lehetőséget, többek között ekkor kezdődött a szabadstrand kiépítése is. A 2000-es évek elejére nyaranta már több tízezer, részben külföldi turista érkezett a partra.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Balogh Gyula

A helyi szolgáltatások nem is tudtak lépést tartani a megnövekedett minőségi igényekkel, és mivel a beruházások elmaradtak, megtorpant a fellendülés. Néhány évnyi stagnálást követően, 2014 után aztán újra hangsúlyos szerepet kapott az idegenforgalom.

– Az újjáéledés korszakát éljük azzal a lényeges különbséggel, hogy az aktuális idegenforgalmi koncepciót és marketingstratégiát már a céltudatosság jellemzi. Leginkább az egyre nagyobb számban idelátogató családokra és az aktív pihenésre vágyókra koncentrálunk. A kerékpárúton érkezők egy órát térítésmentesen eltölthetnek a megújult strandon, amelyet két különböző forrásból modernizáltunk. A gát vízparti oldalán 400 millió forintos uniós támogatásból sétányokat, plázsokat, új hárompályás csúszdát, sportpályákat, valamint játszóteret építettünk, illetve az árvízvédelmi szempontoknak is megfelelő mobil, családbarát vizes­blokkokat. A gát túloldalán többek között lebontottuk a már elavult büfésort, és új, egységes arculatú vendéglátóblokkokat hoztunk létre, köztük egy panorámás látványkávézót, de helyet kapott egy ezer négyzetméteres, többfunkciós, részben fedett rendezvényhelyszín is – sorolja a legfontosabb fejlesztéseket Balogh Gyula.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Balogh Gyula

Mindezeken kívül az MTÜ pályázatán elnyert további százmillió forint hazai forrásból új mágneses beléptetőrendszer épült, és idetelepült a városközpontból az ország első mobil Tourinform Irodája is. A fejlesztések ősszel is folytatódnak, egyik pályázat követi a másikat, és ahogy a polgármester fogalmaz, a strand a közeljövőben is „tovább öltözik” majd.

Nyaralóhajózás Kiskörén

A szomszéd városban, Kiskörén, a Tisza-tó „kapujában” a térség egyik legújabb attrakciójaként idén nyáron tíz járműből álló nyaralóhajó-flottát telepített az állami tulajdonú Mahart Zrt. A legnagyobb, nyolcfős szállásként is funkcionáló, kabinokkal, konyhával és fürdőszobával felszerelt szállodahajót a főszezonban egy hétre 1,4 millió forintért lehet kibérelni. A szolgáltatás a magyar és a külföldi turisták mellett a cégeknek is remek választás, ha exkluzív környezetbe szeretnék vinni partnereiket.

A próbaútra Mucza Kálmán ügyfélkapcsolati menedzser kísér el bennünket, akitől megtudjuk, hogy a cég tokaji báziskikötőjében további tíz bérelhető nyaralóhajó várja a vendégeket, hiszen jövőre a Kisköre–Tokaj szakasz hajózható lesz, így alkalom nyílik az egyik báziskikötőben felvenni, a másikban leadni a hajót.

A szárazföldtől eltávolodva szépen kirajzolódnak az áprilistól októberig hajózható tó jellegzetességei: a nádasokkal, nyílt vízfelületekkel, szigetekkel, holt­ágakkal és sekély csatornákkal tarkított mozaikos felépítés, valamint a vízimadarak élénk jelenléte. Az utazás páratlan élményt nyújt, arra is lehetőséget kapunk, hogy magunk vezessük a mérsékelt sebességre képes, 80 millió forintot érő járművet.

– Az alkalmi hajósok a túra előtt elméleti és gyakorlati oktatáson vesznek részt, GPS-navigációval megtervezett útvonalukat pedig innen, a központból online applikáción keresztül követjük, tehát szükség esetén segítséget tudunk nyújtani nekik. A foglalások jelentős része év elején nyugat-európai ügyfelektől érkezett, a vírushelyzet azonban jelentősen átalakította a palettát, a kirándulók 80 százaléka a főszezonban már hazai vendég – tájékoztat a menedzser.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Magyar Csilla
Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

A Mahart folyamatosan épülő modern báziskikötője a tavaly átadott új önkormányzati hajókikötőn át közelíthető meg, ahol Magyar Csillával, Kisköre polgármesterével arról beszélgetünk: az újdonság a helyi vállalkozók figyelmét is felkeltette.

– A próbaév során gyűjtjük a tapasztalatokat, és segítjük a vállalkozókat, hogy minél nagyobb számban tudjanak bekapcsolódni a kikötőkben megpihenő nyaralóhajók kiszolgálásába. Vannak, akik szkeptikusan állnak a kezdeményezéshez, hiszen a hajókat akár jogosítvány nélkül is lehet vezetni, és a szolgáltatás sem olcsó. Az árak nyugat-európai mintákat követnek, a Mahart új ügyfélkört kíván idecsalogatni. Úgy vélem, az egyéni nyaralóhajós kirándulási lehetőség hozzájárulhat a tó európai versenyképességének növeléséhez. Az utóbbi években megmozdult valami a térségben, pályázati lehetőségekhez jutottak az önkormányzatok és a vállalkozók, az ideérkező források pedig emelik a helyi idegenforgalom színvonalát. A felfedezésre váró Tisza-tavi medencék más-más arculattal várják a vendégeket: a Valki-medence a természetjárók fellegvára, a Sarudi horgászparadicsom, az Abádszalóki az élményturizmus terepe, mi pedig a Magyarország legnagyobb megújuló energiatermelőjeként jegyzett Kiskörei Vízerőmű létrehozásával a Tisza-tó bölcsőjévé váltunk.

Ahogy Magyar Csilla fogalmaz, a térségben nagyon fontos a minőségi szemlélet és az összefogás, a településvezetők pedig tisztában vannak azzal, hogy a turisztikai piacon csak egymást erősítve tudnak helytállni.

Fotó: waku/Shutterstock.com

Lendületben a Tisza-tó

A Tisza-tó, korábbi nevén Kiskörei-víztározó olyan speciális ártéri terület, amelyen keresztülfolyik az élő Tisza. A tóvá duzzasztott Tisza kialakulása a Kiskörei Vízerőmű megépítésének köszönhető, a 70-es években ugyanis duzzasztógátat emeltek ezen a vidéken, a tiszai áradások szabályozásának és az Alföld jobb vízellátásának érdekében. A tó feltöltése az 1990-es években fejeződött be, mára pedig a térség üdülőhellyé vált.

A Tisza-tó fejlődéséhez nagy lendületet adott, hogy 2017-ben Debrecen Hajdúszoboszló és Hortobágy társaságában beléphetett az államilag kiemelt turisztikai célpontok körébe. Az idevezető út koordinálásában a helyi önkormányzatok mellett jelentős munkát vállalt a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács (TFT) is.

A TFT tevékenysége a tavat körülölelő négy megye – Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar – 43 településére terjed ki. Ezekben a helységekben összesen csaknem 125 ezer ember él, akiknek megélhetése valamilyen módon kapcsolódik a térség idegenforgalmához. Galó Anitának, a TFT turisztikai szakértőjének tájékoztatása szerint hazai és uniós forrásoknak köszönhetően néhány éve példátlan mértékű fejlesztések zajlanak, és továbbiak állnak előkészítés alatt a régióban. Ezek során Abádszalókon, Kiskörén, Poroszlón, Sarudon, Tiszabábolnán, Tiszafüreden és Tiszanánán folyamatosak a szabadstrandokat érintő család- és vendégbarát beruházások. Előkészítési szakaszban van Tiszafüreden a Tisza-tavi Természetbúvár- és Túraközpont, amely a négy évszakos kínálat jegyében 2022 nyarán már készen várja a vendégeket csakúgy, mint a kiskörei vízlépcső szomszédságába tervezett új multifunkciós raftingpálya. Mindezek mellett a Kisfaludy-program keretében közel egymilliárd forint állami támogatással korszerűsítik a települések szálláshelyeit is. Galó Anita arról is beszámolt, hogy bár a Tisza-tó térsége is megszenvedte a vírushelyzetet, az enyhítések után a térség rekordgyorsasággal nyerte vissza vendégeit.