Az Orbán-napi szokások a római Bacchus-kultusz helyére léptek. A Felvidéken körmenetben mentek a szőlőhegyre Orbán szobrához vagy kápolnájához. Adonyban feldíszített kápolnához látogattak a szőlősgazdák az Orbán-napi misére, a szertartás végén mindenki igyekezett egy-egy virághoz jutni a díszítésből, amit kivittek a présházhoz villámcsapás ellen. Nagykéren a pápa szobrának kezébe cseresznyét tettek, a csőszök pedig az ártó szellemek elriasztására lövöldöztek a szőlőkben.

Bod Péter XVIII. századi erdélyi történetíró így ír: „Orbán napját tartják Dies criticusnak, melyből jövendölnek a tudatlanok. Ha tiszta Napfény vagyon, a bornak jó termését, ha esős idő, a szükséget…”