A hónap első napjához különböző tréfacsinálások kötődnek. Bolondok napjának is nevezik április elsejét és elsősorban a gyerekeket csapják be teljesíthetetlen kívánságokkal; trombitahúrt, hegedűbillentyűt vagy esernyőmagot hozatnak velük a patikából. Az iskolákban újabban fordított napot rendeznek, ez vonatkozik a diák-tanár szerepre, de a padban ülés irányára is. A tréfa a vidám tavaszvárási szokásokra vezethető vissza. Angliában tréfás leveleket írnak április elsejére, a hollandok feketére vagy fehérre mázolják a beugratott egyén arcát, a média nem létező előadásokra invitálja a kíváncsiakat. Németországban főleg gyermekekkel és alkalmazottakkal járatják a bolondját.

Az idén a kereszténység legnagyobb ünnepe – húsvét – április 11-ére, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik. Az ünnepre való felkészülés már az egész nagyböjtben folyik, tetőfokát a nagyhéten éri el, ami virágvasárnappal – április 5-e – kezdődik. Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe, hogy majd a kereszthalállal magára vegye az emberiség bűneit. A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, és a néphit szerint ezután Rómába repülnek. Gonoszűző népszokások is tartoznak nagycsütörtökhöz, a Pilátus-verés és a Pilátus-égetés. Bekormozott arcú legények a templom előtt ládákat vernek szét, mintha Pilátust ütnék, majd a maradékkal gyújtják meg a nagyszombati tűzszenteléshez a tüzet. A rituális mosakodásnak bajelhárító szerepet tulajdonítanak, néhol az állatokat is behajtják a folyóba. Nagycsütörtökön valamilyen zöldfőzeléket esznek, legtöbbször spenótot, ezért zöldcsütörtöknek is nevezik ezt a napot. Jézus kereszthalálának napja – nagypéntek – április 9-e – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. A református egyház legnagyobb ünnepe. Nagypénteken szigorú böjt van, és még a nem hívők is tiszteletben tartják az emléknap méltóságát; nem vigadoznak, nem hangoskodnak, a Golgota csendje őket is megérinti. Nagyszombat a feltámadásra való készülődés jegyében telik el; sonkát, tojást főznek, tojást festenek, süteményeket sütnek. A feltámadási körmenet mindig nagy tömegeket vonz, régen minden vidék a saját népviseletében ment a körmenetre. Húsvétvasárnap a család ünnepe, húsvéthétfőn a fiatalság locsolkodással köszönti a tavaszt, a rokonok, barátok ekkor keresik föl egymást.