Az utcáról az olimpiáig

A fiatalok az amerikai gettókban, az utcákon nem gondolhattak arra, hogy olyan szubkulturális mozgalmat indítanak el, amely bejárja a világot, és egyszer önálló sportággá növi ki magát. Az egyetlen tánc, amely eljutott a világ legnagyobb sporteseményére, az olimpiára. A New York-i Bronx mélyszegénységben élő fiataljai a bennük rejlő alkotási vágyat, ösztönt, kulturális örökséget juttatták kifejezésre. A különböző csoportok összecsapásán a fegyverek a mozdulatok lettek, a tánc nyelvén harcoltak egymással. A hiphop szubkultúra részeként létrejött a 70-es években a breaktánc. Az évtizedek alatt rengeteg hatás érte, de mai napig hű maradt a gyökereihez, hagyományaihoz. A breaking egy önkifejezési mód, véleménynyilvánítás, érzelmi kommunikáció a mozdulatokon keresztül.

Talán egy sportág olimpiai programba kerülése sem osztotta meg annyira a sporttársadalmat, mint a breaktáncé. Ahogyan ötven éve sem lehetett előre látni, hogy egy utcai táncpárbaj hova fejlődhet, úgy a jövő dönti el azt is, mennyire lehet helye az ötkarikás játékokon. A break szakág igazgatója, Fodor Lajos is óvatosan fogalmazott ebben a kérdésben, mert saját bőrükön tapasztalják meg a döntés hatásait.

– Roppant kényes téma a breaking olimpiai szereplése, de azt azért látni kell, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság folyamatosan monitorozza a sportágakat, fontos szempont, hogy megmozgassák a fiatalokat. Kaptam én már hideget-meleget, főleg mert bizonyos tradicionális sportágak, amelyek kezdetektől az olimpia műsorán szerepeltek, de a népszerűségük visszaesett, veszélybe kerültek, mi pedig megkaptuk a lehetőséget. Én erre mindig azt mondom, a világban minden változik, iszonyatosan felgyorsult ütemben, ezért egyet lehet tenni, haladni a változással, és megpróbálni felzárkózni.

A breaktánc itthon jelenleg nem olyan népszerű, habár korábban magyarok is voltak világbajnokok, a világ számos pontján azonban milliók űzik. Japán, Kína, Oroszország is a breaknagyhatalmak közé tartozik, de idevehetjük Nyugat-Európát és persze az Egyesült Államokat is. Franciaországban szintén rengetegen breaktáncolnak – első hivatalos európai megjelenése is ide kapcsolódik –, így nem véletlen, hogy pont a párizsi olimpián mutatkozhat be, és az sem lenne meglepő, ha az első olimpiai bajnok francia lenne. Fodor Lajos, aki saját maga is breakes, valamint edző is, és hosszú évek óta része az életének a tánc, azt vallja, a breaking nagyon jól illik a játékok intézményrendszerébe és az olimpiai mozgalom szellemiségéhez.

– Itthon ha hallottak is a breaktáncról, még mindig sokan a gengszterrappel és az erőszakos dolgokkal azonosítják, pedig a hiphop kultúra legősibb és legerősebb tánca. A mottónk pontosan kifejezi a gondolkodásunkat: Peace, Love, Unity and Having fun (Béke, szeretet, egység és szórakozás). Lényege, hogy a breaking rasszra, nemre, vallási, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül egységesnek kezel mindenkit. És ha belegondolunk, valahol ez az olimpiai mozgalom üzenete is.

Szolnok a hazai breaktánc egyik bázisa. Nem véletlen, hogy a 2018-as ifjúsági olimpián már debütált sportág magyar versenyzője, Török Enikő is innen indult, Fodor Lajos versenyzőjeként. A szakág vezetője tizenöt éve alapította meg a városban a Break Tánc és Extrém Sportegyesületet. Szolnoki látogatásunk alkalmával három breaktáncossal is találkoztunk.

– Lali, vagyis Fodor Lajos szokta mondani, hogy a break olyan, mint a repülés, ezt az érzést szeretem átélni mindennap, ez az  egység számomra kiadja a tökéletességet – meséli Erdei Dániel. – Egyéni döntés, hogy ki mit mutat magából. Vannak, akik felszabadultabban, kifejezőbben táncolnak, jobban elengedik magukat, míg mások rejtőzködőbbek, és az erőre, akrobatikára építenek. Én úgy jöttem le breakelni, hogy a pörgős-forgós trükkök érdekeltek, a legnagyobb kihívást a tánc jelentette, idővel megváltozott bennem az érzés. Rájöttem, hogy a tánc által jobban kifejezhetem az egyéniségemet, a kreativitásomat.

– A mindennapokban ha kívülről nem is látszik rajtam, bennem szól a zene, követem a ritmust – ezek már Takács Márkó szavai, aki hétévesen kezdett el breaktáncolni. – Eleinte volt bennem félelemérzet, de évek alatt legyőztem, mert most már tudom, ha hiszek magamban, bármire képes lehetek, minden mozdulatot meg fogok csinálni, nincs, ami megakadályozzon benne. Leginkább az akrobatikus erőelemek – power move-ok – vonzottak, de ha sikeres breakes akarok lenni, a táncot is bele kell tenni.

A férfi táncosokat B-boynak, a nőket B-girlnek nevezik. A párizsi olimpián mindkét nemet 16-an képviselhetik. Szarvák Csenge, a szolnokiak női versenyzője szintén a látványos elemekre épít, amihez elengedhetetlen az izom, az erő, a dinamika. De mégsem a fizikai oldala fogta meg a breaknek.

– Számomra előny, hogy nem egy kötött táncról beszélünk, kötelező elemekkel. Amikor táncolsz, azt csinálsz, amit szeretnél, nem kell előírt lépésekre, koreográfiákra figyelni, az lehetsz, ami csak akarsz. Néha elgondolkodtam, mennyivel lenne egyszerűbb, ha volna pár biztos elem, és azokat kellene tökéletesen kivitelezni, de ez ellentmond a breaknek. Fontos, hogy kreatívak legyünk.

A breaktánc párbajra épül, és a tradíción az évtizedek sem változtattak. Az olimpiai programba kerüléssel az autentikus része megmaradt, de nincs csapatok küzdelme, két fél szemtől szemben párbajozik egymással, először egyik, majd válaszul a másik. Fodor Lajos azt mondja, a pontozási szisztéma még alakul, egy évvel a játékok előtt is többször változhat, azért, hogy nézők élvezetes, magas színvonalú show-t kapjanak. Úgy alakítják a szabályokat, hogy a táncosok a maximumot tudják produkálni.

Adott egy break DJ, aki a zenét adja, de nem mondja meg a versenyzőknek, mit játszik, ott és akkor, abban a pillanatban hallják először. Nem ér egyik mozdulat többet számszerűleg, mint a másik. A szakág vezetője szerint a párbaj lényege a vagányság, „bevállalósság”.

– Lesz egy ellenfeled, aki megpróbál legyőzni. A mozdulataid a fegyvereid, amikkel próbálsz rajta felülkerekedni. A zsűri nézi, kinek milyen az attitűdje, karaktere, mennyire egyéni, vehemens. Kifejezésre kell hogy jusson mindkét fél részéről, hogy ez egy párbaj, és mindkét fél győzni akar. Félősen nem megy, ki kell lépni a komfortzónádból. Amikor versenyszerűen űztem a breaktáncot, szembesültem olyan dolgokkal, amiket nem is tudtam magamról. Merj belemenni, felszabadulni, engedd a felszínre jutni mindazt, ami benned van. A párbaj-szituációban nagyon magas az adrenalinszinted.

Fodor Lajos szerint a zsűri azt is nézi egy párbaj alkalmával, hogy az adott táncos mennyire felel meg a zeneiségnek, mennyire követi mozdulataival az adott zenét. Nagyjából négy-öt csoportba kategorizálják a breaktáncos mozdulatokat, de egy csoporton belül is megszámlálhatatlan lépés és trükk van. Mindegy, melyiket használja a táncos, de alapvető elvárás, hogy összhangban legyenek a zenével.

– Mozdulataival követheti az adott zene szövegét, egy kiállást, esetleg dob- vagy szaxofonszólót. Mindezt improvizatív jelleggel. Ha volt is a fejedben elképzelés – szettek, szólók, rövid mozdulatsorok –, a zenétől függően az egész stratégiádat dobhatod sutba, és másodpercek alatt egy másikat kell elővenned.

– Egy párbajban ki kell bontakozni, bevállalósnak kell lenni, minél inkább odateszed magad, annál jobban teljesítesz – vallja Takács Márkó. – Minden az improvizáción alapul, okosan kell beosztani az erődet is. Nekem inkább a gyors stílus jön be, oda illenek a power move-ok. Nem árt, ha mindenféle stílusú zenét hallgatsz, hogy ne érjen meglepetés.

Szarvák Csenge igazi harcos szellem, élvezi a küzdelmet, ami csak versenyen jön elő belőle, edzésen inkább jól érzi magát.

– Kicsiként tőlem is távol állt, hogy majd odaállok valakivel szemtől szembe, és megküzdök vele. A párbaj szempontjából nagyon fontos, hogy meglegyen a kellő önbizalmad, és kifejezésre is juttasd. Valamennyire elsajátítható, sok versennyel fejleszthető, de alapvetően benned kell lennie. Engem motivál az ellenfelem előadása. Ha tudom, hogy egyes elemeket jobban megcsinálok, még inkább felpörget. Ha egy erősebb táncos áll előttem, akkor sem fagyok le, elindul a zene, elkap a hangulat, és nincs több probléma.

– Sokszor megkaptam, hogy nem így kéne párbajoznom – ismeri el Erdei Dániel. – Nem vagyok agresszív, nem közvetítem, hogy mindenképp nyerni akarok. Inkább csak élvezem, átadom magam a táncnak. Okozott problémát, hogy a versenyek elején monoton számokat tették be a break DJ-k, és azokra nehezebb megmozdulni, olyankor általában a durvább trükköket mutatjuk meg, aztán vagy bejön, vagy nem. De ha olyan zenét kapsz, amit imádsz, az akkora adrenalinlöketet ad, hogy semmi más nem számít. Általában ezek szoktak a legjobb szólók lenni.

Fodor Lajos azt is hozzáteszi, a zsűri figyelembe veszi a technikai nehézséget, a táncosok fizikumát, erőállapotát, állóképességét, hajlékonyságát és eredetiségét. A zsűri tagjai egy táblagépet kezelnek, ahol a „csúszkák” a különböző kritériumokat jelölik. Annyira húzzák fel ezeket, amennyire jónak értékelik a táncos szólóját. A kijelzőn mindenki számára láthatóan megjelennek a százalékos értékek és a pontszámok.

Ha az olimpiai programba kerülés nem is szorította szigorú szabályok közé a break­táncot, azért hozott komoly változást. A nézők eddig nagyban hozzájárultak annak eldöntéséhez, ki a jobb a párbajban. Ebben a hangulatfelelős – host – kommentárjai is befolyásolták őket. A hatásos, vicces, eredeti host és a közönség visszajelzése együtt járult hozzá ahhoz, hogy a táncos kihozza magából a maximumot. A hazai szakág vezetője elmondja, az olimpiai szabályrendszer ezt az irányt nem támogatja a befolyásolás miatt, mert egy jó host nemcsak a közönségre, hanem a zsűrire is hat. Megmaradtak a színpadon a kommentátorok mint a break fontos szereplői, de a részrehajlás szigorúan tilos.

Szintén újdonság lesz az olimpián a csoportkörös lebonyolítás – avat be minket a további részletekbe Fodor Lajos. A 16 táncost négyfős csoportokba osztják, ahol körmérkőzéseket rendeznek, mindenki mindenkivel párbajozik. A győztesek jutnak a legjobb nyolcba.

– Innentől visszatérünk a gyökerekhez, vagyis a K.O.-szisztémához: két párbajozó, az egyik nyer, a másik veszít, a győztes megy tovább. A döntőben négy szólót mutatnak be a táncosok fejenként.

Az olimpiai kvalifikáció zajlik, a táncosok gyűjtik a pontokat. A magyarok esélyei a 2024-es párizsi olimpiai kijutásra minimálisak, a világ élmezőnyéhez felzárkózni nagy kihívás. Szarvák Csenge eddig a folyamatos fejlődést tartotta szem előtt, és a versenyek megnyerését, de az olimpia konkrétabb célt adott az életének, Erdei Dániel új lehetőséget lát az olimpiában, de azt mondja, a jövőben sem táncol majd másként, és nem változik meg a stílusa, míg Takács Márkó kijelentette, a legnagyobb dolognak tartaná a hazáját képviselni a világ legnagyobb sporteseményén.