Fotó: Wikimedia Commons
Hirdetés

Januárban még életműdíjat vett át az Év Sportolója Gálán, februárban azonban hosszan tartó, súlyos betegség után, 72 éves korában elhunyt Wichmann Tamás. A kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes és egyszeres bronzérmes kenus nemzetközi fair play-díjat is kapott, és tagja volt a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének.

Szintén februárban hunyt el 76 éves korában Gáli István Európa-bajnoki bronzérmes ökölvívó, Göröcs János fair play-díjas, olimpiai bronzérmes labdarúgó, edző, az Újpest legendája és Székely Éva úszó. A nemzetközi fair play-díjas, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok 91 évet élt. Az 1952-es helsinki olimpián nyert aranyérmet 200 méter mellen, 1956-ban, Melbourne-ben ugyanebben a számban másodikként végzett.

Dr. Ütő Géza 90 éves korában halt meg ez év márciusában. Az evezős 1956-ban a bledi Európa-bajnokságon kormányos nélküli négyesben hajszálnyira a győzelemtől ezüstérmet szerzett, illetve tagja volt az 1956-os melbourne-i olimpián rajthoz álló kormányos nélküli négyesnek is.

Márciusban távozott az élők sorából Gyuricza József olimpiai bronzérmes vívó is. A magyar tőrvívás első világbajnoka, kardban világbajnoki ezüstérmes, mesteredző, katonaolimpikon 86 évesen hunyt el.

Fotó: pentathlon.hu/Fülep Sándor

Benedek Ferenc ugyan nem szerzett érmet ötkarikás játékokon, edzésmódszertani újítóként jelentős szerepe volt a magyar öttusasport nemzetközi sikereiben. Tanítványai közül Maracskó Tibor világbajnok, Németh Ferenc kétszeres olimpiai bajnok, Balczó András háromszoros olimpiai bajnok és tízszeres világbajnok lett. A mester 94 esztendősen hunyt el.

Májusban, egy nappal 76. születésnapja után itt hagyott minket Fleck Ottóné Babos Ágnes világbajnok kézilabdázó. A magyar csapat tagjaként 1965-ben a Német Szövetségi Köztársaságban nyert vb-t, 1971-ben Hollandiában pedig bronzérmet. Ő volt az atlantai olimpián bronzérmes női kézilabda-válogatott másodedzője.

Május 30-án, 86 esztendős korában, németországi otthonában elhunyt Wieland Károly kenus is. Az 1954-es síkvízi kajak-kenu világbajnokság férfi kenu kettes 10000 méteres számában Halmai Józseffel világbajnokok lettek. Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon a férfi kenu kettes 1000 méteres versenyszámában Mohácsi Ferenccel bronzérmet szereztek.

Fotó: facebook.com/Vívómúzeum

Hosszan tartó betegség után, június 3-án, 87 éves korában elhunyt dr. Kausz István olimpiai bajnok párbajtőrvívó, a MOB tiszteletbeli tagja, fair play-életműdíjasa. Ő volt a Központi Sportiskola és a magyar úszóválogatott orvosa. 1959-ben tagja volt a fegyvernem első magyar világbajnoki aranyérmét nyerő, Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Marosi József, Sákovics József összeállítású párbajtőrcsapatnak. Legjobb egyéni eredményét 1962-ben érte el, amikor a Buenos Aires-i világbajnokságon aranyérmet nyert.

Az olimpiai ezüst- és bronzérmes, világbajnok kardvívó Marót Péter néhány nappal 75. születésnapja után, június 7-én hunyt el autóbalesetben. A Vasas legendája több klubban edzőként is dolgozott.

Két nappal később, 90 éves korában meghalt Földessy Ödön olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok távolugró, rendőrezredes. Az atléta az 1952-es játékokon két egyesült államokbeli versenyző mögött legjobb európaiként 730 centiméteres eredménnyel végzett a harmadik helyen.

Szintén júniusban ment el Kárpáti György, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző. Minden idők legfiatalabb magyar vízilabdázó olimpiai bajnokát 85. születésnapja előtt érte a halál.

Az egész országot megrázta Benedek Tibor vízilabdás halála. A 47 esztendős háromszoros olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok, aki szövetségi kapitányként a magyar férfiválogatottat világbajnoki győzelemig vezette, hosszantartó, súlyos betegség következtében hunyt el.

Tass Olga tornász négy olimpián vett részt, ahol összesen hat érmet szerzett, egy aranyat, három ezüstöt és két bronzot. Világbajnokságon is kétszer állt dobogón, egyszer annak a legtetején. Az egykori szertornász, aki mesteredző, bíró, szakfelügyelő is volt, 91 évesen halt meg nyáron.

Korábban írtuk

Júliusban gyászolt a Fradi-család is: 76 évesen elhunyt Szűcs Lajos labdarúgó, edző. A magyar válogatottban összesen 37 alkalommal szerepelt, 1968-ban Mexikóvárosban – a torna legjobb játékosaként – olimpiai aranyérmet ünnepelhetett, négy évvel később Münchenben ezüstérmes lett a nemzeti csapattal.

Gyors lefolyású súlyos betegség ragadta el a magyar vitorlázás egyik legnagyobb egyéniségét, az idén 63 éves Pomucz Tamást, aki 1989-ben a Balatonon lett Európa-bajnok Argay Bélával a repülő hollandi hajóosztályban.

Augusztus 10-én, 85 esztendősen elhunyt a kenus Kassai-Farkas András, aki Farkas Imre néven szerzett bronzérmet az 1956-os és az 1960-as olimpián. Sportolói pályafutása, és rövid ideig tartó edzősködés után először íróként, költőként próbált szerencsét, majd végül a festővászon mellett kötött ki. Hitben járó emberként a vallás központi szerepet játszott életében, pünkösdi lelkészként – amíg egészsége engedte – sokáig prédikált.

Nyár végén, 86 éves korában hunyt el Kulcsár Gergely. Az olimpiai ezüst- és bronzérmes gerelyhajító, későbbi mesteredző, az orvosi egyetem és a TF oktatója három olimpián vitte a magyar zászlót. Tanítványai közül Németh Miklós az 1976-os montreali olimpián bajnoki címet szerzett.

Fotó: olimpia.hu

Egy hónappal 74. születésnapja után, augusztus 20-án hunyt el Rehus Uzor György. Az olimpiai 4. helyezett, világbajnoki ezüstérmes, négyszeres Európa-bajnoki bronzérmes súlyemelő a barcelonai olimpián a válogatott edzőjeként vett részt. Visszavonulása után háromszor nyert veterán világbajnokságot.

Rehus Uzor Györggyel egy napon halt meg Bánfai Ágnes olimpiai 5. helyezett, világbajnoki bronzérmes tornász, a Baross Imre Artistaképző Intézet tanára, aki munkájával elméletben is lefektette a cirkuszművészetben alkalmazható, a sportból hozott módszertani alapokat.

Augusztusban, 80 éves korában hunyt el Kamuti László, csapatban négyszeres világbajnoki ezüstérmes tőrvívó, Kamuti Jenő, a Nemzet Sportolójának testvéröccse, aki nyugdíjba meneteléig a BVSC szakosztályvezetőjeként tevékenykedett.

Szeptemberben a röplabdások gyászoltak: Gálos László, az 1963-as Európa-bajnoki ezüstérmes és az 1964-es tokiói olimpián hatodik helyezett magyar röplabda-válogatott tagja hunyt el. Az 1963-as Európa-bajnoki ezüstérmes és az 1964-es tokiói olimpián hatodik helyezett magyar röplabda-válogatott tagja.

Ősszel vesztettük el Fatér Károlyt, a Csepel SC olimpia bajnok labdarúgó kapusát. A kiváló hálóőr kapusedzőként is dolgozott, irányította a női utánpótlás-válogatottat is. 1968-ban, Mexikóvárosban állhatott a játékok dobogójának legmagasabbik fokára.

Az október a paralimpikonok számára kezdődött különösen rosszul. Nyolcvanhat éves korában meghalt Tauber Zoltán, Magyarország első paralimpiai bajnoka. Tizenegy évesen veszítette el mindkét alkarját, amikor lövedékeket szerelt szét, és egy kézigránát felrobbant a kezében. Egy gyermekotthonban tanult meg pingpongozni, ott vált versenyzővé. Részt vett az 1956-os forradalomban, túlélte a Kossuth téri vérengzést, kézikocsiján kenyeret szállított a barikádokon harcoló forradalmároknak.

Hetvenéves korában távozott az élők sorából Branikovics László futballista, a Ferencváros örökös bajnoka is. Mozgása, cselei és alakja sokak szerint nagyon emlékeztetett Albert Flóriánra. Münchenben, 1972-ben akasztottak olimpiai ezüstérmet a nyakába.

Októberben elhunyt Veréb Krisztián kajakozó is. A 43 éves fiatalember egy tragikus motorbalesetben vesztette életét. Legnagyobb sikereként 2000-ben a kajak párosok 1000 méteres számában Bártfai Krisztiánnal bronzérmet nyert a sydney-i olimpián. Két-két alkalommal állhatott a világbajnoki dobogó második és harmadik fokán, kontinensviadalokon háromszor lett második, és három világkupagyőzelme is volt.