Világhisztéria és tényleges megbetegedések

A tél elmaradt, de az influenza azért bejárja szokásos útját. Magyarországon inkább a tél végére alakul ki influenzajárvány, ha egyáltalán kialakul, mert a szórványos vagy halmozódó megbetegedések még nem tekinthetők járványnak. Az ÁNTSZ jelentése szerint az idén február 1-jén közel 22 ezer ember jelentkezett influenzás megbetegedéssel orvosnál, Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar és Vas megyében. Azóta több helyről jelentettek betegeket és néhány kórházban látogatási tilalmat rendeltek el. Mára már több tízezer fölött van a betegek száma. Járvány van kialakulóban?

Csongrádban hivatalosan is járványt jelentettek a tisztiorvosok. Tömeges méretekről akkor beszélnek, ha 100 ezer emberből négyszázan megbetegednek. Az eddigi elemzések szerint az A-vírustörzs okozza a fertőzést, de a vizsgálatokat folytatják. A betegek 40 százaléka 15 év alatti gyermek. A világ valamelyik részéről szinte minden évben elindul egy olyan influenzavírus, amelyik sok embert betegít meg. A járvány mérete elsősorban attól függ, hogy a kórokozó szerkezete milyen genetikai változásokon ment keresztül. Egy adott influenza-vírus-törzzsel való találkozás ugyanis egy következő fertőzés esetén védettséget biztosít. Az influenzavírusok azonban könnyen változtatják genetikai anyagukat, és minél jelentősebb ez az eltérés, annál kevesebb ember tud védekezni az új vírusváltozat ellen és annál nagyobb lesz a járvány. Ezeket figyelembe véve az idén nem kell túl nagy járványra számítani, mivel az A-vírustörzs már évek óta itt cirkulál a térségben, így sok ember „találkozott” már vele és kialakulhatott a szervezet védettsége. Az idei fertőzéseket a 2004-2005-ben itt garázdálkodó vírusok okozták, így aki két éve átesett a fertőzésen, az az idén nem valószínű, hogy megbetegszik. Ennek ellenére a tisztifőorvosi hivatal azt tanácsolja, hogy aki még nem betegedett meg, oltassa be magát. Az országban jelenleg 1,3 millió vakcina van, ebből 50-100 ezer a patikákban, míg a krónikus betegségben szenvedők és idősek részére 1,3 millió oltás vár ingyen a háziorvosnál. A járványokat régóta figyelik és följegyzik. Athént Kr. e. 430-ban támadta meg a kór, az első nagyobb pandémiáról 1580-ból tudósítanak, amely végigsöpört Afrikán és Európán. Tömegesen a XVI. században terjedt el Európában, amikorra már a nagyobb városok kialakultak, ahol több ember zsúfolódott össze. Az influenza elnevezést az 1743-as járvány óta használják az orvostudományban (influenza di freddo = a hideg hatása). A járványok többsége Ázsiából indult ki és terjedt át Európára. Még a ma élő emberek közül is emlékezhetnek a „spanyolnátha” járványra, amely az első világháború után okozott pusztítást: világviszonylatban legalább 40 millió ember halt meg a betegségben, ezt a pandémiát is egy megváltozott antigénszerkezetű vírus okozta. De említhetnénk az 1947-es világjárványt, amelyet az A-1 vírus okozott, vagy az 1957-es pandémiát, amelyet „ázsiai influenza” néven emlegetnek. 1968-ban pedig egy „hongkongi” vírustörzs jelent meg és okozott világjárványt. Azóta pandémia nem alakult ki, de előbb-utóbb bizonyára megjelenik egy új típusú, megváltozott szerkezetű apró gyilkos. Szakemberek szerint a nagyobb világjárványok 30-40 évente jelentkeznek, bár 1968 óta már több év telt el. A pandémiát nem lehet előre jelezni, mert az antigénszerkezet megváltozása valamelyik vírusnál bármikor bekövetkezhet. Egy-egy járvány alkalmával, egy szezonban egy-két millió ember is megbetegedhet. Jó tíz évvel ezelőtt még őszi kezdetű járványok is előfordultak, de az utóbbi években inkább a tél végére helyeződött át a tömeges betegségek jelentkezése. Az oltást – éppen a vírus változékonysága okán – évente újra kell készíteni, az aktuális vírusnak megfelelően. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előre jelzi, hogy milyen vírusból készítsenek az adott évben vakcinát. Hogy honnan tudják előrejelezni? Amikor az északi féltekén nyár van, akkor a délin tél, vagyis éppen influenzaszezon és fordítva, így nagyjából előre tudják, hogy milyen vírusok szaladják körbe a földgolyót. A kutatókat a mai napig foglalkoztatja, hogy milyen típusú vírus okozta a gyilkos „spanyolnáthát”. Hogy az első fertőzés honnan indult ki, ma sem tudják, de az első eseteket a Spanyolországból hazatérő amerikai katonákon regisztrálták. A kikötőkben és a hajókon összezsúfolódott hazatérő katonák között gyorsan terjedt a kór, elhurcolták Új-Zélandtól Magyarországig, Szibériától Alaszkáig. Ez volt a történelem legpusztítóbb járványa. Az áldozatok számát hazánkban több mint tízezerre becsülik. Az amerikai hadsereg kutatói ma is vizsgálják a spanyol „halálvírust”. Már 1997-ben izolálták azokat az RNS (ribonukleinsav-) maradványokat, amelyeket a formalinban rögzített, parafinba ágyazott szövettani készítményekben 1918 óta őriznek. Kilenc vírus aminosav sorrendjét sikerült meghatározni és kimutatni, hogy egy eddig ismeretlen, H1N1 jelű, A-típusú influenzavírus okozta a járványt. Nemrégiben egy orvosi szaklapban közölték, hogy olyan mesterséges vírust sikerült előállítani, amely több tulajdonságban megegyezik a spanyolnátha vírusával. Kutatásaik célja az, hogy olyan ellenanyagot állítsanak elő, amely ellenállóvá teszi az emberi szervezetet az influenza halálos törzseivel szemben. Mert azt senki sem garantálhatja, hogy a spanyolnátha nem tér vissza. Kevesen tudják, hogy az embert is megbetegítő influenzavírusok mindegyik típusa eredendően különféle madárfajokból – főleg vízi szárnyasokból – származik. A különböző fehérjeszerkezetű vírusokból egyszerre több is megtámadhatja az állatokat, így a vírusok kicserélhetik egymás között genetikai információjukat és egy új típus alakulhat ki. Eddig legalább 135 féle variációt mutattak ki a víruskutatók, közülük talán tíz típus lépte át a fajok közötti határt, tehát emlősökre is átterjedhetnek. Akkor mi köze van egymáshoz a madárinfluenzának és az emberi influenzának? Semmi. Az egyik vírus állatbetegséget okoz, a másik az embert betegíti meg. A félelem abból a feltételezésből adódik, hogy valamilyen módon kialakulhat a madárinfluenza vírusából és az emberi influenza vírusából egy olyan mutáns, amelyik már emberről emberre is terjedhet, és így világjárványt okozhat, ami ellen ebben a pillanatban még valóban nincs vakcina, mivel vakcinát csak már létező vírusból lehet előállítani. Mivel ilyen vírus nincs, és lehet, hogy soha nem is lesz, a világhisztéria oly mértékben eltúlzott, hogy fölmerül a gyanú, itt valami ismeretlen szándék, esetleg üzleti cél van a háttérben. Az emberről emberre terjedő H5N1-típusú vírus esetében a pánikkeltés fölösleges és ártalmas. Az idei emberinfluenza szezonjának végéig is már csak néhány hét van hátra. És itt a tavasz. (hankó)