Emberellenes vegánmozgalmak

A veganizmus kifejezést 1944-ben találta ki egy angol állatjogi aktivista, Donald Watson, a Vegán Társaság alapítója. Az ideológia lényege mindenféle állati eredetű táplálék és termék, így nemcsak a hús, hanem a tej és a tojás, a méz fogyasztásának, a bőrből készült ruhák vagy tárcák, kozmetikai, gyógyászati cikkek, sőt, a gyapjúpulóver vásárlásának elutasítása. E felfogás bűnnek tartja az állatok szórakoztató vagy más célú kizsákmányolását is a cirkuszi elefántoktól a lóversenyen át az állati igavonásig. Fontos kiemelni, hogy a veganizmus nem vélelmezett egészségi okokból, hanem etikai szempontok alapján utasítja el az állati eredetű termékeket, vagyis középpontjában nem az ember, hanem az állat áll.

A hús szexuálpolitikája

A Vegán Társaság alapító okirata szerint „elkerüljük az állatokkal szembeni bármely kizsákmányolást és kegyetlenséget ételek és ruházat előállítása vagy egyéb célok megvalósítása érdekében”. 1951-ben a társaság a veganizmus meghatározását így tömörítette: „világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élni.” Carol J. Adams amerikai „vegán feminista írónő” továbbmegy, A hús szexuálpolitikája című munkájában azt állítja: „minden húsos étkezés mögött ott van egy hiány: az állat halála, akinek helyét a hús elfoglalja.”

A vegán életmódszekta ellensége tehát a „kizsákmányoló” ember. Ennek megfelelően tüntetésekkel zaklatnak egyes éttermeket, hentesüzleteket, rendezvényeket, rosszabb esetben fizikai támadásokat vezetnek ezek ellen. Pedig az ember évezredek óta tart haszonállatokat, azok tejét, tojását, szőrét, húsát, izomerejét használja, fogyasztja – merthogy ez a természetes. Az ember ugyanis, szemben az ideologikus megközelítésekkel, a Föld legmagasabb rendű élőlénye, az egyetlen, amely képes az elvont gondolkodásra, az absztrakcióra, a képzettársításra, a hosszú távú gondolkodásra, így alakultak ki a művészetek, így született meg a filozófia, és így jött létre a gazdálkodás. Az állat minderre nem képes, nem a gondolat, hanem a genetikailag kódolt ösztön és a tanult, bevésődött minta irányítja.

Mégis, a húsevés üldözése ma már a közélet része. Németországban egyenesen a fősodrú politikáé, miután a Német Állatvédők Szövetsége kezdeményezte, hogy 7-ről 19 százalékra emeljék a hús általános forgalmi adóját. A CDU–CSU, a szociáldemokraták és az úgynevezett Zöldek kitörő örömmel üdvözölték az ötletet, mondván, ezzel rábírhatók a németek, hogy kevesebb húst egyenek. A volt keletnémet kommunista állampárt utódja, a Die Linke, a szabad demokraták és a Brüsszel-kritikus, migrációellenes Alternatíva Németországnak (AfD) viszont ellenzik a felvetést. Gero Hocker, az FDP (szabad demokraták) politikusa a lényeget ragadta meg: „a javaslat sem az állatvédelemben, sem a klímavédelemben nem hoz előrelépést, hanem mesterséges árdrágítással kiszorítaná a német termékeket a piacról.” Helyettük pedig teret kapnának a polcokon a bizonytalan eredetű, sokszor genetikailag módosított termékek.

Számos ország mellett Ausztráliában is támad a vegánok szította gyűlölet. A tavaly bemutatott Dominion című propagandafilm drónokkal, rejtett kamerákkal fényképezve állított pellengérre számos haszonállattartó farmot azzal a céllal, hogy harcias fellépésre buzdítsa a vegánokat a hústermelés ellen. A rendező, Chris Delforce egy Aussie Farms nevű szélsőséges csoport vezetője, mely pontos helymegjelöléssel hozza nyilvánosságra az állattartó farmerek nevét, telefonszámát, fényképét.

Az ember azt gondolná, hogy ez marginális. Tény, hogy idén júliusban a hagyományos Buenos Aires-i Vidékexpón rodeóbemutatót tartó gauchók a közönség üdvrivalgásától kísérve lóhátról, ostorral kergették ki a porondról a rendezvényt megzavaró vegán tüntetőket, sőt, néhány provokátort markos nézők hajítottak ki, de az ideológia követőinek száma az Egyesült Államokban 2010 és 2018 között 600 (!) százalékkal nőtt, az úgynevezett Y generációban több vegán van a The New York Times szerint, mint bármelyik másikban. Ez hatalmas lehetőség a vegán hit híveit kiszolgáló cégek számára. A vegán „sajtok” és „joghurtok” 700 millió dolláros értéket képviseltek tavaly, a növényi alapú „tej” pedig már 30 milliárd dollár körül jár. A propaganda nyomán virágzik a műételüzlet…

Az egysíkú étrend ártalmas

Pedig a veganizmusnak komoly veszélyei is vannak. Bár híveik szerint étrendjük a lehető legegészségesebb, és ezt még orvosi diplomával rendelkező agitátoraik is bizonygatják, a jelenlegi szakmai konszenzus szerint a kizárólag növényi alapú táplálkozás hiánybetegségekhez, allergiákhoz vezethet, és csak étrend-kiegészítőkkel, vitaminokkal lehet megőrizni az egyensúlyt.

A Dietetikusok Egyesületeinek Európai Szövetsége elektronikus folyóiratának 2015. februári száma beszámol egy 245 vegánnal készített interjúsorozat alapján folytatott vizsgálatról. Ebből az derül ki, hogy a vegánok számára legfontosabb fehérjeforrást jelentő szója több mint három százalékuknál allergiás tüneteket okoz. Ez ugyan nem tűnik magas számnak, de sokszorosa a korábban becsült 0,1 százaléknak. Az Amerikai Dietetikai Társaság állásfoglalása szerint vegán étrend esetén fokozottan kell ügyelni a B₁₂-vitamin bevitelére, ennek érdekében étrend-kiegészítőket javasolnak.

Hasonló az álláspontja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének. Szűcs Zsuzsanna, a szakmai szervezet főtitkára érdeklődésünkre úgy tájékoztatott, minél szigorúbb az étrend az egyes élelmiszercsoportok kizárása tekintetében, annál nagyobb a hiányállapotok kialakulásának kockázata. Éppen ezért a növényi alapú, de különösen a vegán táplálkozás mellett feltétlenül szükséges egyes tápanyagok, például a B₁₂-vitamin célzott és személyre szabott pótlása dúsított élelmiszerek, étrend-kiegészítők formájában.

– Az egészséges táplálkozásra vonatkozó javaslatokat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által 2016-ban kidolgozott, a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszer-tudományi Tudományos Bizottsága által is ajánlott Okostányér című útmutató foglalja össze. Az alacsony telítettzsír-bevitel, a hozzáadott cukor és só mérsékelt, a zöldségfélék, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék bőséges, a hüvelyesek, olajos magvak rendszeres fogyasztása bizonyítottan hozzájárul a leggyakoribb civilizációs betegségek kockázatának csökkentéséhez – mondta a Magyar Die­tetikusok Országos Szövetsége főtitkára. Szűcs Zsuzsanna ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott, vegyes étrend részeként az állati eredetű élelmiszerek, például tojás, tej és tejtermékek, halak, húsok rendszeres, mértékletes és változatos fogyasztása is javasolt.

Egy brit táplálkozási tanácsadó, Emma Derbyshire augusztus végén a patinás, 1840 óta megjelenő The British Medical Journal folyóiratban arra hívta fel a figyelmet, hogy az agy megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen tápanyag, a kolin elégtelen mennyiségben található a vegán étrendben, ezért fontos tojást, marha-, csirke- és sertéshúst, valamint lazacot fogyasztani. A kolinhiány ugyanis súlyos májbetegségekhez, idegkárosodáshoz, memóriazavarokhoz, a kognitív képességek romlásához vezethet, emellett veszélyezteti a magzati idegrendszer fejlődését.

Földanya ellenében

Ha a veganizmus hittételei egyed­uralkodóvá válnának, megszűnne az állattartás, a legelők és a farmok helyét növényültetvények foglalnák el. És ez semmivel sem lenne jobb a bolygó ökoszisztémájának. A haszonnövények termőterületének drasztikus megnövelése a vadon élő állatok elől vonná el a táplálékot. Arról nem beszélve, hogy a betakarítás során számos rovar- és rágcsálófaj állománya sérül jelentősen. Steven Davis, az Oregoni Állami Egyetem Mezőgazdasági Tudományok Kollégiuma Állat- és Hegyvidék-tudományi Tanszékének emeritus professzora 2001-ben írt cikkében azt állítja, hogy a növényi étrend nem öl meg kevesebb állatot, mint a marhahúst tartalmazó. Unatkozó urbánus szektás ideológusok kitalált életmód-forradalma helyett érdemes a józan észre hallgatni.