Hónapok óta az egészségügy szétzilálásától hangos az emberek gyógyításra fölesküdött orvosok és gyógyszerészek társasága, valamint az ő munkájukat segítő asszisztencia. Soha nem tapasztalt érzéketlenséggel, „reform” álnéven pénzbeszedési akciót indított a Gyurcsány-kormány az oktatás, az egészségügy, az energiaárak, a közlekedés, az adózás és minden egyéb területen. Miközben folyik az eddig úgy-ahogy, de működő egészségügyi intézmények szétverése, „megemlékeztek” a rákbetegek világnapjáról.

Régóta ismert jelenség, hogy azoknak az eseményeknek, embereknek, embercsoportoknak neveznek ki egy-egy napot az évben, akikkel egyébként keveset foglalkoznak. Egyfajta lelkiismeret-furdalás indította el ezt a mozgalmat, a különböző országok és világszervezetek úgy érzik, hogy adósak ezeken a területeken. Az emléknappal fölhívják a figyelmet a kérdés fontosságára. A betegek világnapja február 13-a. Azért került erre a napra a megemlékezés, mert a franciaországi Lourdes-ban 1858. február 11-én jelent meg Szűz Mária a fiatal Bernadett pásztorlánynak, majd február 15-én a jelenés helyén csodatevő forrás fakadt. Ezt a dátumot előzi meg a lepra elleni harc világnapja január utolsó vasárnapján és a rákbetegek világnapja február 4-én. Minden nyomorúság közül az egyik legtöbb áldozatot szedő kór a rosszindulatú daganat. A magyar népesség egészségügyi helyzete egyébként sem nevezhető jónak, de a rák okozta elhalálozásban világviszonylatban is az első helyen állunk. A Rákellenes Liga február 3-án – szombaton – tartott ismeretterjesztő előadásokat, különböző onkológiai szűréseket annak érdekében, hogy a résztvevőket felvilágosítsák a betegség megelőzésének és leküzdésének módjáról, ugyanakkor felhívják a figyelmet a daganatos megbetegedések egyik fontos „társutasára”, a vérszegénységre és következményére, a fáradtságra. Az emberi szervezetben léteznek hajlamosító tényezők – ezt különösen a gének feltérképezése óta bizonyította az orvostudomány -, de legalább ilyen szerepe van a kór kialakulásában az életmódnak. A rák gyógyítása azért is nehéz, mert több száz féle betegséget fed. Akkor alakul ki, amikor a sejtek osztódásában valami zavar következik be, és a sejtek megállás nélküli szaporodásba kezdenek olyan sejthalmazokat alakítva ki – ez a daganat (tumor) -, amelyre a szervezetnek nincs szüksége. Az emberi szervezetben naponta keletkeznek olyan rendellenes sejtek, amelyekből elvileg kialakulhatna daganat, de az egészséges szervezet ezeket a sejteket elpusztítja. Ha az immunrendszer valamilyen oknál fogva legyengül, a sejtek „kibújnak” az ellenőrzés alól, és máris kialakulhat egy tumor. 1920-ban hazánkban 5400-an haltak meg daganatos betegségben, 2004-ben pedig már hatszor annyit, több mint 33 ezer embert veszített el az ország. Nem vitás, hogy valami oka van annak, hogy az orvostudomány rohamos fejlődése ellenére ennyire megnőtt a rákbetegek halálozási aránya. Mi lehet az oka, hogy ennyire megnőtt a rákbetegek száma az utóbbi évtizedekben? Elsősorban az életmód és a környezetszennyezés rovására írható a sok beteg ember. Ebből az is következik, hogy lényegében mi magunk okozzuk saját megbetegedésünket, leszámítva a fentebb említett hajlamot, amely lehet genetikus indíttatású is. Az életmód megváltoztatása elhatározás kérdése, mert a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az alkohol, a kábítószer, a dohányzás, az elektromágneses sugarakat kibocsátó eszközök túlzott használata, a bizonytalan eredetű élelmek fogyasztása mind a rizikófaktorok közé tartoznak. Nem kevésbé bűnös ebben a világon kialakult profitéhség, amelynek következtében semmi sem számít, az emberélet sem, csak a pénz. Az élelmiszergyárak olyan termékeket dobnak piacra, amelyek a szemnek csalogatóak, de köszönő viszonyban sincsenek a természetes táplálékokkal. Tele vannak nyomva olyan adalékanyagokkal, amelyeknek hatásáról senki sem győződött meg. A vegyszerek túlzott használata – permetezés, műtrágyázás, rovarirtás – következtében szervezetünk tele van olyan anyagokkal, amelyekről már bebizonyosodott, hogy rákkeltők. Az utóbbi évek talán legfontosabb fejleménye, hogy egyre célzottabban ható gyógyszerek jelennek meg, illetve vannak fejlesztés alatt. Mind a biológiai, mind a kémiai rákterápiában olyan módszerek állnak az orvosok rendelkezésére, amelyek hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó kezelést tesznek lehetővé. A célzott daganatterápiával új korszak kezdődött az onkológiában. Az évtizedeken át bevált kemoterápia kezd kiegészülni olyan új gyógyszerekkel, amelyek sokkal inkább nevezhetők daganatellenes szereknek. A klasszikus kemoterápiában alkalmazott szerek az egészséges sejteket is károsítják, ezért nem lehet olyan dózisban használni azokat, amitől a daganatsejtek elpusztulnának, mert a normális szövetek eközben hamarabb tönkremennek. Ezért olyan gyógyszerekre van szükség, amelyek szelektíven hatnak. Az első ilyen szer húsz éve megjelent, bizonyos emlőrák kezelésére használják. A célzott terápiás szereket „intelligens gyógyszernek” – smart drognak – is nevezik. A célzott gyógyszerek a daganatsejtek olyan genetikai sajátosságait használják ki, amelyek a normális sejtekben nincsenek jelen. Ezért nem lehet mindenkinek és minden daganatra alkalmazni a szelektív gyógyszereket, csak akkor, ha előbb elvégeztek a betegnél egy molekuláris diagnosztikát. Így kiderül, hogy a kérdéses daganatban szerepel-e az a célpont, amire a szer szelektíven hat. Az új gyógyszerek között olyanok is megjelentek, amelyek már nem a daganatsejtet célozzák meg, hanem a daganatot ellátó ereket. Ilyen esetben a kezelést ki kell egészíteni a daganatsejteket elpusztító kemoterápiával vagy sugárkezeléssel. Aki időt nyer, életet nyer. A méhnyakrák hazánkban leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, és évenként több mint 1000 új beteget fedeznek föl. Évente mintegy 500 beteget veszítünk el, ezért rendkívül fontos a korai és pontos diagnózis, valamint az időben elkezdett kezelés. Méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabálytalan osztódásba kezdenek. A kialakuló daganat ráterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra, valamint áttétet képezhet a gerincben és a tüdőben. Lassan fejlődik, tünetei már elég előrehaladott stádiumban jelentkeznek. Ezért évente szükséges rákszűrésre menni már a 18. évtől, illetve a nemi élet megkezdésétől. Mik a méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői? Messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség. A szexuális úton terjedő HPV mintegy 75 féle vírust magába foglaló család, s közülük 20-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. Fontos azt is tudni, hogy nem minden HPV-fertőzött nőben alakul ki a rák, de az összes méhnyakrákos eset 82 százalékában megtalálható a vírus valamelyik változata. A közelmúltban egy magyar cég, a GenoID kapta meg az egyik legismertebb piacelemző és tanácsadó cég termékinnovációs díját. Az elismerést a molekuláris diagnosztika területén elért eredménnyel érdemelte ki a hazai kutatócsoport. A teljesítmény azért is kiemelkedő, mert először ítélték oda a díjat kelet-közép-európai országnak. A díjazott világszabadalom egy úgynevezett „valós-idejű” vírusteszt, amely mindössze három óra alatt képes kimutatni a HPV-vírusfertőzést. A vírus hámsérülések útján bejut a hám legalsó rétegeiben található bazális sejtekhez, és azokban folyamatosan szaporodik. A daganat fejlődése úgy indul meg, hogy a HPV megakadályozza, hogy a sejtek elhaljanak. Egy idő után az elhalni nem képes rákos sejtek teljesen kitöltik a felszíni hámréteget, majd a „mélyebb” szövetek felé növekszenek tovább. A daganat hosszú fejlődési ciklusának köszönhetően 100 százalékban gyógyítható, ezért létfontosságú a HPV-vírus jelenlétének mielőbbi kimutatása. A GenoID nevű cég által kifejlesztett módszer lényege, hogy először a minta hámsejtjeiből kivonják a DNS-t, amely tartalmazza a vírus örökítőanyagát is, amennyiben a sejt fertőzött volt. Ezután a DNS-mintát felszaporítják, mert a HPV-vírus nem tenyészthető. A folyamatot egy „riportermolekula” figyeli, és fluoreszcens fényt bocsát ki, amennyiben érzékeli a virális eredetű DNS-t. Más szín jelzi a magas és más az alacsony kockázati típusú HPV okozta a fertőzést. A vizsgálat a GenoID laboratóriumában szakorvosokon keresztül hozzáférhető és a HPV 51 genotípusának kimutatására alkalmas. A teszt térítésmentes elvégzéséhez előfeltétel, hogy a méhnyakrákszűrés során elvégzett hagyományos citológiai vizsgálattal eltérést fedezzenek fel (vagyis két pozitív, P3-as jelölésű citológiai leletre van szükség). A citológiai leletektől függetlenül – optimálisan a méhnyakrákszűréssel egyidőben – azonban bárki kérheti a vizsgálatot, négyezer forintos áron. Már Magyarországon is forgalomba került a méhnyakrák elleni első vakcina is, mely a klinikai próbák szerint majdnem 100 százalékos védelmet nyújt. Érdekes képet kapunk, ha megvizsgáljuk a rákos betegek egyéves túlélési esélyeit az egyes országokban. Franciaországban és Svédországban 81 százalék, Svájcban és Ausztriában 80 százalék, Hollandiában 78 százalék, Csehországban 68 százalék, Szlovákiában 67 százalék, Romániában 66, Ukrajnában 65, Olaszországban és Magyarországon 64 százalék. Megdöbbentő, hogy a szomszédos országok is megelőznek a túlélést illetően, pedig azok az országok sem állnak jobban anyagilag. (hankó)