A spanyolnátha néven elhíresült betegség 1918 novembere és 1919 februárja között elsöprő erejű világjárványt okozott: a futótűzszerűen terjedő kór alig négy hónap alatt 20 millió áldozatot követelt. Többet, mint az első világháború. Ez gyorsította fel a kórokozó kimutatására irányuló kutatásokat, hogy aztán az elektronmikroszkóp segítségével, az ötvenes években végre az emberi szem számára is láthatóvá váljon a többnyire gömb alakú influenzavírus.

– Az influenza cseppfertőzéssel terjedő vírusbetegség, amelynek a téli időszak a szezonja – mondja dr. Melles Márta, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa. Magyarországon egy ilyen szezon, a decembertől márciusig tartó időszakban, hat-nyolc hét alatt zajlik le. Ezen időszak alatt többen betegednek meg influenzában, mint egy egész év alatt az összes többi, vagyis 61 kötelezően bejelentendő fertőző betegségben. Míg az utóbbiak esetében egy teljes év alatt jelentenek be 100-110 ezer embert, ez alatt a hat-nyolc hét alatt akár egymillió bejelentés is érkezhet. Az utolsó nagyobb influenzajárvány alkalmával, 1993-ban csaknem ennyi esetet regisztráltak, a tavalyi, 2003-as járványban 430 ezret. Ez a járvány az egészségügy és az egész ellátórendszer szakítópróbája, mivel az influenzavírus nagyon változékony, és aki nem rendelkezik védettséggel, az megbetegszik.

A vírusnak három típusa van: az A, a B és a C. A C és a B kevésbé változékony, az A viszont évről évre könnyedén változik, mutálódik, és ez okozza a nagy járványokat. Az A-vírus felszíni antigénjei (idegen anyag, amelyet az immunrendszer észrevesz) nagyon változékonyak, ezért minden évben más vírustörzs kezd keringeni. Ha nagyon nagy a változás, akkor teljesen más lesz a vírus és pandémia, vagyis világjárvány alakul ki. Az 1918-as spanyolnátha, az 1957-es ázsiai és a 1968-as hongkongi influenza vírusa nagyjából meg is maradt ugyanolyan vírusként. A spanyolnáthát okozó orosz influenza, a H1N1 jött vissza 1977-ben, és ennek különféle változatai okozták a lakosság betegségeit.

– A vírushoz hasonlóan az oltóanyagnak is három típusa létezik. Az egyik az egész vírussejtet tartalmazza, tehát teljes sejtes vakcina. A másik tisztított, úgynevezett szplit vakcina, amely hasított, tehát csak egy részt tartalmaz. S végül a harmadik, amely csak magát az antigént tartalmazza, tehát abszolút tisztított. Minden oltóanyagban megtalálható az A- vírus leginkább várható két verziója elleni és egy, a B-változat elleni anyag – mondja a főorvos. Hogy mikor melyik vírusra kell felkészülni, ez a kutatók és laboratóriumok nemzetközi együttműködése során derül ki. Mindenki izolálja a vírusokat, majd bejuttatja a nemzetközi központokba, azok pedig megfigyelik az influenzavírus felszíni antigénjeinek a változását. Az egészségügyi világszervezet, a WHO 1973 óta ezek alapján tesz javaslatot arra, hogy milyen oltóanyagot kell gyártani. Ennek megfelelően készítik el az oltóanyagokat ugyanazokból az összetevőkből, csak más gyártási módszerekkel. Az oltóanyagban csak jelölt anyag van, a vírussal szembeni ellenanyagot a szervezetünk készíti el. Az ellenállás kialakulásához hét-tíz napra van szükség, a védelem körülbelül egy évig tart.

– A nemzetközi cégek minden évben mintegy 250 millió adag oltóanyagot állítanak elő azért, hogy a fejlett világ lakosságát megfelelően védjék. Az influenza elleni oltás ugyan nem kötelező, de vannak, akiknek mégis ajánlott. Az idős személyeknek és a krónikus betegeknek feltétlenül, a teljesen egészséges kisgyerekeknek azonban nem javasolt az oltás, bár létezik olyan oltóanyag, amely a gyerekeknek is jó, és már hat hónapos kortól adható. Statisztikailag egyébként kimutatható, hogy azokban az országokban, ahol a védőoltás beadása megtörténik, a halálozás, valamint a súlyos szövődmények száma legalább a felére csökken – mondja dr. Melles Márta.

Bár sokan tartanak az oltás esetleges szövődményeitől, a félelem valójában alaptalan. Komoly szövődménye ugyanis nincsen, de ami előfordul, bármily csekély is, az orvosoknak mindenképpen jelenteniük kell. Mint minden biológiai beavatkozásnak, a védőoltásnak is van ugyanis helyi reakciója, ami ebben az esetben csupán lokális bőrpír vagy duzzanat lehet. Ugyanakkor óriási jelentősége van, mert ha valaki el is kapja a fertőzést, lényegesen egyszerűbben zajlik le, kevesebb gyógyszert kell szednie, és ami legfontosabb, nagymértékben csökkenti a halálozások számát. Probléma akkor merül fel, ha más kórokozók is keringenek a szervezetben, amelyek következtében valaki esetleg az oltás ellenére is megbetegedhet.

Az influenza semmiképpen sem keverendő össze a náthával vagy egyszerű megfázással. A nátha csupán egy tünet, mint például a láz, amelyet nagyon sokféle kórokozó – baktériumok, vírusok, egysejtűek – okozhat. A nátha felső légúti hurutnak felel meg, az influenza viszont nem feltétlenül felső légúti hurut. Magas, 38-41 fokos lázzal, hidegrázással, végtag-, izom- illetve szegycsont mögötti fájdalommal, esetleg kötőhártya-gyulladással jár, amelyet hasmenés, hányás, fejfájás színezhet. Olyan hirtelen kezdődik, hogy a beteg sokszor meg tudja mondani, konkrétan hol és mikor lett rosszul, ellentétben a náthával, amely általában lassan, akár egy-két napos rossz közérzettel indul. Az influenzára nem feltétlen jellemző a köhögés, ha mégis, akkor száraz és égő torok jellemzi. Az influenzavírus a légút hámsejtjeiben, a csillószőrös hengerhámban szaporodik, ezeket a sejteket hozza gyulladásba, majd elpusztítja. Ezen a gyulladt és tönkremenő szöveten az egyéb ott található kórokozók bejutnak a szervezetbe, a légutakba, és gyulladást okoznak. Kimutatták, hogy a meningitisz – vagyis az agyhártyagyulladás – nagyobb számban fordul elő influenzajárvány esetén, mert az amúgy teljesen csendben lévő sejtek között a baktérium be tud jutni a véráramba és onnan egyenes út vezet az agyhártyához. Az egyik leggyakoribb társfertőzése még a pneumococcus fertőzés, ami ellen viszont szintén van védőoltás. Ezért az időseknek ajánlható, hogy a pneumococcus elleni védőoltást, amely akár ötévi védettséget is biztosít, egy időben kapják meg az influenza ellenivel. Ez ügyben egyenesen a háziorvoshoz kell fordulni, az idősek és krónikus betegek ingyenes oltást kapnak. Magyarországon eddig 1 millió 300 ezer adagot osztottak szét, amelynek 70-75 százaléka december elejére elfogyott. Ha a keret elfogy, akkor az ÁNTSZ biztosít egy bizonyos mennyiségű pluszadagot. Ezenfelül a patikai forgalomban sok kiváló cég oltóanyaga megtalálható, amelyeket a háziorvos vényre ír fel, és amelyeket a társadalombiztosító 50 százalékban megtérít, így pár száz forintért hozzá lehet jutni.

Az utóbbi hetekben mind Közép-, mind pedig Kelet-Európában erős az influenzaaktivitás, az A-vírus H3N2 változatával a főszerepben. Jellemző ez az erősödés Ausztriára, Szlovéniára, Horvátországra, Olaszországra, Romániára, Ukrajnára, valamint a többi szomszédos országra és hazánkra is. Itthon az eddigi vizsgálatok alapján huszonhárom esetben mutatták ki az A influenzavírust, négy esetben a B-t, de nem kizárólag az influenzavírus cirkulál. Ebben a cseppfertőzéssel megterhelt időszakban a súlyos, lázzal, influenzaszerű tünetekkel járó eseteknél a minta levétele után gyakran kiderül, hogy mikoplazmáról eddig 18, 70 esetben klamídiáról volt szó. Ez utóbbi egysejtű kórokozó, amely a tüdőgyulladások 10-30 százalékáért felelős.

– Vas megye például már elrendelte a jelentőszolgálatot, az alapellátásban dolgozó orvosok valamennyien a városi intézetnek jelentik a megfelelő adatokat, vagyis az influenzás megbetegedéssel hozzájuk fordulók számát. Azt, hogy milyen tünet, illetve szövődmény fordult elő, no meg azt is, hogy kórházba kellett-e küldeni a beteget. Ez az úgynevezett aggregált, részletes jelentés, ami nem minden esetről tájékoztat külön-külön, hanem minden hétről összesítést ad. Ezt az orvos hét végén elküldi a városi központba, ahonnan a megyeibe, és végül az országos központba, az OEK-be kerül. Mostanáig körülbelül négyszáz mintát kaptunk, de ebből százban nem volt értékelhető sejt, a többi háromszázból pedig a már fent leírt eredményeket kaptuk. Az influenzajárvány akkor indul, ha hétről hétre elsősorban a fiatalok körében, de a lakosság körében is megduplázódik az esetek száma. Egyelőre megduplázódást nem tapasztalunk, de bizonyos kórházi osztályokon helyi influenzajárványról már beszélhetünk.

* * *

– Az első jelek a nátha és az influenza esetében hasonlóak. Mire figyeljünk oda, hogy megelőzzük és mit tegyünk, ha már rosszul érezzük magunkat?

– A cseppfertőzéssel terjedő betegségek ellen nagyon nehéz védekezni, mert bárki köhögéssel, beszéddel, tüsszögéssel, akár nagyobb távolságból is, megfertőzheti a környezetét. Tehát mindenképpen zsebkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk, s a betegség kezdetétől maradjunk otthon. Antibiotikumot egyáltalán nem szabad szedni, mert azok a vírusfertőzésekre nem hatnak. Célszerű orvoshoz fordulni, mert ugyanakkor a klamídiára, a mikoplazmára és más fertőzésekre szükséges az antibiotikum szedése. Ha valakinek 40 fokos láza van, ne sokat töprengjen, hanem ilyenkor is forduljon orvoshoz, mert az ő feladata eldönteni, hogy ebben az esetben kell-e gyógyszert szedni és ha igen, milyet.

– Házi gyógymódok?

– Sok folyadék, ágymeleg, vitaminok, gyümölcs és tabletta formában is.

– Néhány ázsiai országban ismét felütötte a fejét a szárnyasinfluenza. Európában is tartanunk kell tőle?

– Az influenza A variációja az egyetlen olyan influenzavírus, amely az állatok megbetegedését is okozhatja. Járványügyi szempontból a legfontosabb a madarak, szárnyasok megbetegedése, mert gyakorlatilag közöttük fordul elő a legtöbb változat. A szárnyasok influenzája régóta ismert: 1878-ban Olaszországban írták le először a csirkék légúti megbetegedését, a csirkepestist. Aztán az 1950-es években derült ki, hogy ezt az influenzavírus okozza. A vírus óriási csirkevészhez vezethet, s ha ezt valamelyik szárnyas átvészeli, akkor nyálával, ürülékével még hosszú ideig üríti a kórokozót, s ezáltal más területek állományait is megfertőzheti. Léteznek a lovakhoz, a sertésekhez, a delfinekhez adaptált betegségek is. A madárinfluenza egyedül a madarakhoz adaptált betegség. Az emberre az veszélyes, ha a környezetében élő állatok közül valamelyik adaptálódik a humán, az embert is megbetegítő vírushoz, hiszen ebben az esetben tud emberről emberre terjedni.

– Fertőzött baromfihússal elkaphatom ezt a betegséget?

– Hőkezelés után a hús nem fertőz. A lakosságot közvetlenül nem fenyegeti veszély. Az állat- és a humánegészségügy figyeli az influenzavírus változásait. Az utóbbi öt évben a világ különböző részein négy alkalommal indult el ilyen csirkevész, szárnyasinfluenza. Elsősorban Hongkongban, de Olaszországban, Németországban, Hollandiában is voltak ilyen járványok, ahol a beteg állatokkal közvetlen kontaktusban lévő emberek is megfertőződtek.

– Gondolom, jelen helyzetben a cél az, hogy a fertőzés emberről emberre való terjedése ne alakuljon ki.

– Az influenza évről évre fenyeget bennünket. A legfontosabb, hogy észrevegyük, ha az influenzavírus teljesen megváltozik, mert az a világjárványt jelenti, vagyis azt, amikor sokkal nagyobb számokról, Magyarországon akár 3-4 millió esetről beszélünk A teljesen újszerű világjárvány ellen senkinek nincsen védettsége. Meg kell akadályozni a továbbterjedést, azt, hogy az új vírustörzs meghonosodjon. Ezért hozták azokat a nagyon drasztikus állat-egészségügyi intézkedéseket, amelyek során például teljes szárnyasállományokat irtottak ki.