Lassan az az érzése a XXI. század emberének, hogy be vagyunk kerítve, tehetetlenek vagyunk, nem tudunk védekezni a káros szerek és kórokozók ellen. Van igazság a félelemben. Mindennapi mérgeinkről még azt sem tudjuk, hogy hol rejtőzködnek, mikor kerülünk szoros érintkezésbe velük. Legutóbb a melamin nevű szerves anyag profittermelő alkalmazása okozta 15 ezer csecsemő betegséget Kínában, de megjelentek szennyezett alapanyagok és termékek szinte az egész világon, így hazánkban is. Emlékeztetőül: guargumi, DDT, szója, hormonok és antibiotikumok húsokban, hajfesték, aflatoxin paprikában, dioxin, kínai babaelőkék, éghető flanelpizsama, formaldehides ruhák.

A történet régen kezdődött, mivel azokat az adalékszereket, amelyekkel a táplálékok, élelmiszerek állagát, színét, ízét, tartósságát manipulálják, már azóta használják, amióta a XX. század technológiája ezt lehetővé tette. Mármint azt, hogy nem természetes, hanem mesterségesen előállított, úgynevezett szintetikus anyagokkal próbálják a kívánt változást elérni. A magyarázat mindig megvolt a miértre, hiszen a több áru eladása több hasznot hoz, a szintetikus vegyületek némely esetben pedig olcsóbban állíthatóak elő, így nagyobb a profit rajtuk.

A legfrissebb botrány szeptember közepén robbant ki, amikor Kínában bejelentették, hogy egy szennyezett tápszer négy csecsemő halálát okozta, és több százan megbetegedtek. A kínai hatóságok melamin nevű vegyületet találtak három jelentős tejipari vállalat által forgalmazott tejporban. A kérdéses vegyületet műanyagok és ragasztók gyártására használják, és azért adták a tejporhoz, hogy növelje annak fehérjetartalmát. A melamin egy heterociklusos vegyület, erős szerves bázis. Színtelen vagy fehér kristályos por, vízben nagyon rosszul oldódik. Karbamidból állítják elő, a vegyiparban különböző melamin formaldehid műgyanták alapanyaga. A melaminban lévő aminocsoportok mesterségesen növelik az élelmiszerek – tápszer, tejpor, csokoládék stb. – fehérjetartalmát, amelyek eladhatósága ezáltal nő. Miután kisebb mennyiségben eddig nem találták toxikusnak a melamint, úgy vélték, nem árt az emberi szervezetnek. (Hasonló csapdába került az élelmiszeripar a hírhedtté vált guargumival is.) Ugyanakkor hosszabb időn át a melamin a szervezetbe jutva hólyag- és vesekövek képződését válthatja ki, esetleg veseelégtelenséget és hólyagrákot.

A különböző adalékanyagok bevizsgálásakor mindig fönnáll az a veszély, hogy csak a rövid távú hatást képesek észrevenni, azt már nem, hogy 5-10 vagy 20 év múlva mit vált ki egy-egy ártalmatlannak bizonyult vegyület. Arról már nem szólva, hogy a csecsemő nem felnőtt, tehát minden másképp hat a fejlődő szervezetre, mint a felnőttekére. De arra már sem idő, sem pénz, sem akarat nincs, hogy végigjárjanak minden utat egy-egy új adalékszerrel.

A történet ezzel nem ért véget. A tejpormérgezés után elrendelték a tejtermékek széles körű ellenőrzését Kínában, és a szennyezett termékek kivonását. Az érintettek száma akkor már 54 ezerre volt tehető.

Három vezető kínai tejporipari vállalat – Menginiu Dairy Co, Inner Mongolia Yili Industrial Group, Bright csoport – tej- és ivójoghurtmintájának több mint tíz százalékában találtak melamint, de kínai cukorkában is előfordult. Egy szennyezett alapanyag, mint a tej ugyanis láncreakciót indít el, hiszen igen sok termékhez szükséges. Emellett Kína ezen a téren is nagy exportőrnek számít a világon, szétszórva ezzel a mérgező tejet-tejport a földgolyón.

A tej és tejpor annyiféle terméknek az alapanyaga, hogy a nyomkövetés – már ami a melamint illeti – szinte lehetetlen vagy csak véletlenszerű.

Hivatalos szervek és intézmények vezetői, gyártók, kereskedők azonnal a szokásos reakcióval kezdték: kijelentették, hogy náluk nem fordulhat elő melaminnal szennyezett termék, mert nem importáltak Kínából tejport. Ugyanakkor köztudomású, hogy a globalizált, liberalizált kereskedelem útján bármi bárhova bekerülhet, ha elég olcsón adják a terméket és jó sok rajta a profit. Az egyes országok és az EU élelmiszer-biztonságot szabályozó törvényei valamit ugyan visszafoghatnak az egészségre káros anyagokból a minták szűrésével, de ez édeskevés ahhoz a dömpinghez képest, ami más országokból jut Európába és az Egyesült Államokba.

Az ENSZ két szervezete, az Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1962-ben létrehozta a Codex Alimentarius intézményrendszert. Utóbbinak 24 bizottsága van, ebből az egyik az adalék- és szennyező anyagok témakörével foglalkozik. Emellett az EU-ban 2000-ben kiadott úgynevezett Fehér Könyv rendelkezik az élelmiszer-bizottság elveiről, de hiába százféle szabály, ha nem tartják be és a „bevizsgálás” gyakran csak a botrányok kirobbanása után kezdődik, a kísérleti nyulak pedig emberek, jelen esetben gyerekek voltak.

Kína után tovább gyűrűzött a melaminbotrány is, hiába mondott le posztjáról a kínai élelmiszer-biztonsági hivatal vezetője.

Hongkongban egy hároméves kislánynak lettek vesekövei a tejpor fogyasztásától. Kis mennyiségű melamint találtak a Nestlé egyik tejkészítményében, amelyet később – vizsgálatok után – cáfoltak. A szingapúri és a maláj kormány betiltotta minden Kínából exportált tejtermék forgalmazását, Japán és Hongkong bevonta a kínai termékeket a szupermarketek polcairól, sőt, előbbi a péksütemények eladását is megtiltotta, mivel azok az érintett Yili kínai cég tejét tartalmazták.

Mi történt mindeközben Európában? Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) szerint az Európai Unióba Kínából tej és tejtermékek behozatala eleve tilos, az azonban lehetséges, hogy szennyezett tejporból készült, összetett élelmiszerek kerültek Európába. A szennyezett tejporból gyártott csokoládék, kekszek becsült normál mennyiségű fogyasztása felnőttekben várhatóan nem okoz egészségártalmat, még akkor sem, ha azok a legmagasabb melamintartalmú tejporral készültek. Ez a megnyugtatónak szánt kijelentés azonban nélkülöz minden tapasztalatot, mert követéses vizsgálat ilyen irányban soha nem történt. Arról sem készült tanulmány, hogy mit okoz az adagolt méreg az eleve vesebeteg, vagy veseköves embereknek.

Közben itthon is megkezdődött a fogyasztók megnyugtatása, még mielőtt a vizsgálatokat elkezdték volna. Határérték feletti melamint regisztráltak a Nestlé gyáli telepén egy Bangkokból behozott, Coffee Mate nevű kávéfehérítőben, de ez kereskedelmi forgalomba állítólag még nem került. Nem sokkal később a Nestlé külföldi laboratóriumokkal is elvégeztette a bemérést, azok nem találtak határérték feletti melamint a zárolt fehérítőben.

Melaminnal szennyezett sajtos mogyorót találtak Balmazújvárosban egy szúrópróbával, amely eredmény bekerült az EU gyorsriasztási rendszerébe is. Az országos főállatorvos a Kínából származó élelmiszerek és takarmányok melaminnal történő szennyezettségének gyanúja miatt elrendelte egyes Kínából származó élelmiszerek importtilalmát, valamint a Kínából származó élelmiszerek és takarmányok melamintartalmának laboratóriumi vizsgálatát.

A melamintartalmú eledel miatt tavaly az Egyesült Államokban több mint négyezer kutya és macska pusztult el. Az elmúlt évben több mint egymillió hatósági ellenőrzést végeztek az élelmiszerpiacon és 30 százalékban tártak fel minőségi kifogást. Évi 500 milliárd dollár haszon származik élelmiszer-bűnözésből a világon.

A melamin-sztori lassan lecseng, de már készülődik egy másik veszély. Az élelmiszeriparban gyakran használt transzzsírok emelik az ártó koleszterinszintet a vérben, így fokozzák a szívroham kockázatát, de a béldaganatok szempontjából is veszélyesek. A margaringyártók számára rossz hírt az American Journal of Epidemiology szaklap közölte.

Egészségünk védelme érdekében lassan vissza kellene térni a saját magunk által készített élelmiszerek fogyasztásához, serkenteni és segíteni a biogazdálkodást, köztük az állattenyésztést, a gazdálkodó réteg állami segítségével, ha el akarjuk kerülni mindennapi mérgeinket.

(hankó)