A csúcsteljesítmények megítélése mindig szubjektív, de azért vannak olyan kimagasló eredmények, amelyeket nem lehet kihagyni a listáról. Jellemző, hogy napjainkban egyéni „csúcs” alig-alig születik, a tudományban meghatározó eredmények majdnem mindig csoportok nevéhez kötődnek, de legalább ekkora szerepet játszanak az egyes világhírű intézmények és az azokban működő iskolák. Így nagyon sok esetben hazánk fiai is részesei egy-egy világsikernek, de munkájukat általában külhoni, jól felszerelt laboratóriumokban végzik. Igaz, az alapképzés hazánkban még mindig világszínvonalú, de a pénztelenség és a korszerű felszerelések hiánya megnehezíti kutatóink dolgát. Elég, ha arra gondolunk, hogy a kormány jóvoltából az utóbbi években szépen induló tudományfinanszírozás romokban hever, ígéreteken kívül semmit sem kaptak tudományos intézményeink és egyetemeink. A nemzeti össztermék (GDP) 1 százalékát sem fordítja a Medgyessy-kormány a hazai tudományra, pedig a polgári kormány alatt a Széchenyi Terv keretében már szépen körvonalazódott egy új K+F politika. Az EU-ban jelenleg a GDP 1,8-1,9 százalékát fordítják kutatásra-fejlesztésre. Barcelonában, az Európa Tanács ülésén már elhatározták, hogy 2010-re a GDP 3 százalékát kell kutatás-fejlesztésre fordítani, aminek kétharmadát a vállalkozói szféra befizetései teszik ki. Nálunk az 1 százalék alatti ráfordításnak is a kétharmadát(!) a költségvetés fedezi. Sokaknak úgy tűnhet, hogy sok kutató van hazánkban. Pedig ez csak a látszat, mert míg nálunk ezer munkavállalóra 3,7 kutató jut, addig az EU-ban átlag hat, de például Finnországban 11 (!) kutató jut ezer munkavállalóra.

Lássuk inkább a kutatások „hozadékát”, vajon érdemes-e költeni tudományra.

Génhalászat

A millennium évében – két évvel korábban a tervezettnél – 2000 júniusában befejezték az emberi genetikai állomány (genom) föltérképezését. Igaz, az eredmény még csak 97 százalékos volt, így maradt tennivaló az elkövetkezendő három évre is. 2003-ra azonban feltérképezték a maradékot, és pontosították a korábbi eredményeket, így mára teljes lett az emberi géntérkép, a mintegy hárommilliárd bázispárból álló szekvenciákból mindent kiolvashat a biológia és az orvostudomány, ami genetikai szempontból meghatároz vagy befolyásol bennünket. Számos más tudományterület eddigi eredményei megkérdőjelezhetők a genetikai ismeretek alapján: személyazonosítások, népek rokonsági foka, népvándorlások útiránya és sok egyéb. A genomikai ismeretek birtokában egy új tudományág, a fehérjék (proteinek) vizsgálata került az érdeklődés középpontjába, a proteonika kezdeti lépéseit teszi a csúcs felé.

Befejeződött a hímivart meghatározó Y-kromoszóma feltérképezése. Ezen a nemi kromoszómán 78 gént találtak, amelyek nagy része a here fejlődését és a spermiumok termelését szabályozza; egyikük, az úgynevezett „mesterkapcsoló” a hímivart határozza meg. Egy másik gén működése az agy működésével áll valamiféle kapcsolatban, utóbbit az X-kromoszómán (női ivar) nem találták meg. Ugyancsak az elmúlt évben fejezték be a 6-os számú kromoszóma feltérképezését, amely az eddig vizsgálatok közül a legnagyobb, 2190 gént tartalmaz. A gének közül több az immunrendszer működéséhez szükséges.

Számos olyan gént is azonosítottak, amelyek nagy népbetegségek kialakulásában játszanak szerepet. Amerikai kutatók 53 olyan gént neveztek meg, amelyek működése szerepet játszik az emberi rákos sejtek szaporodásában. Közülük néhány csak a daganatsejtben aktív, az egészséges sejtekben nem, így új gyógyszerek támadáspontjai lehetnek. Ugyanakkor 2003-ban 48 olyan gént, illetve fehérjét azonosítottak, amelyek a daganatsejtek áttételeződésében játszanak szerepet. Egy részük vérből is kimutatható, így új diagnosztikai eljárás alapját képezhetik. Találtak egy új daganatelnyomó gént is, amely a p53 génnel együttműködve gátolja a tumorsejtek képződését.

Reményt keltőek a szív- és érrendszeri megbetegedések genetikai hátterének tisztázására irányuló kutatások is. Egy nemzetközi kutatócsoport olyan génváltozatot azonosított, amely döntő szerepet játszhat a szívinfarktus kialakulásában. A gén hibás változata mintegy háromszorosára növeli a kockázatot. Brit kutatók behatárolták a magas vérnyomás „génjeinek” helyzetét is a genetikai állományban: négy olyan területet jelöltek meg, ahol a kór kialakulására hajlamosító génváltozatok rejtőzködhetnek.

Hasznos mérgek

A rosszindulatú daganatok elleni harc egyik nagyágyúja jelenleg a kemoterápia. Ezek a szerek tulajdonképpen sejtmérgek, amelyek egyaránt pusztítják a daganat- és az intenzíven osztódó egészséges sejteket is, ezért súlyos mellékhatások léphetnek föl. Az elmúlt évben azonban új szereket vezettek be, amelyek a célpontokat egyre pontosabban érik el. A Washingtonban megrendezett BIO2003 orvosi konferencián mutatták be azt az Ausztráliában kifejlesztett terápiát, amelyet prosztatarák, mellrák, fehérvérűség esetén és AIDS-eseknél tesztelnek majd. Lényege, hogy az öregedéssel sorvadásnak induló csecsemőmirigyet – az immunrendszer egyik központi szervét – újból aktivitásra serkentik. 2003 júniusában egy új rákgyógyszerről számoltak be, amely néhány daganattípus esetében több mint felére csökkentette a tumor méretét. Ugyancsak 2003 márciusában tették közzé, hogy napi kis adag aszpirin csökkenti a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát.

A vírusok elleni harcban is történt előrelépés. Megkezdték a hepatitis C-vírus elleni védőoltás próbáját. Hepatitis C-vírussal jelenleg 170 millió ember fertőzött a világon és a betegség vége a legtöbb esetben májrák. A halálos ebolavírus elleni oltást 27 önkéntesen tesztelik, miután majmokon hatásosnak bizonyult a vakcina.

Az őssejtek karrierje is tovább tart. 2003-ban állati őssejtekből japán és amerikai kutatók spermiumokat, illetve petesejteket állítottak elő egereken. Ha ezt a módszert emberi őssejtekkel is kipróbálják, beláthatatlan következményekkel járhat. Ezért komoly etikai aggályokat vetnek föl a hasonló kísérletek. Ez a fölfedezés a tekintélyes Science magazin toplistáján az ötödik helyet foglalja el.

Ég és Föld

A Science tudományos lap egyébként az idén tizenötödször állította föl azt a listát, amely az előző év legjelentősebb fölfedezéseit nevezi meg. A 2003-as évben az első helyre egy kozmológiai fölfedezés került: az univerzum összetételének megfejtése. A világmindenség anyagának eddig csak nagyon kis hányadát ismerték, a döntő részt alkotó úgynevezett „sötét anyagot és energiát” eddig sem megfigyelni, sem elemezni nem sikerült. A WAMP űrszonda segítségével az Univerzum fiatal, mintegy 300 ezer éves korát sikerült megismerni a fényekből. Megállapították, hogy a világmindenség mikrohullámú háttérsugárzása forróbb ott, ahol több az anyag, amit csak a „sötét energia” okozhat. A végkövetkeztetés: a világegyetem négy százaléka normál anyagból áll (bolygók, csillagok stb.), 23 százaléka „sötét anyag”, amely ismeretlen elemi részecskékből áll és 73 százaléka „sötét energia”, amelyről eddig nem sikerült kideríteni, hogy miként működik.

A NASA a 2003. év elején hozta nyilvánosságra az eddigi legrészletesebb adatokat a korai univerzumról. A világegyetem kora eszerint 13,7 milliárd év, az első csillagok mindössze 200 millió évvel az ősrobbanás után jelentek meg.

A bolygókutatás csúcspontját a Mars-invázió jelentette; három űrszondát indítottak a vörös bolygóra. Az Európai űrügynökség szondája a Beagle-2 december 25-én landolt(?) a Marson, sorsáról eddig semmi sem derült ki, a tudomány számára sajnos elveszett. Az amerikai Spirit simán landolt január 4-én és megkezdte munkáját, ikertestvére az Opportunity január 24-én éri el a Mars felszínét. A fő kérdés: Van-e élet a vörös bolygón?

A bolygónkon zajló klímaváltozás hatásai a természetre ugyancsak szerepel a Science kiemelt jelentőségű tudományos eredményei között. Az év elején jelentették be: több száz állat- és növényfaj hagyja el élőhelyét, hogy hűvösebb vidékre vonuljon. A Meteorológiai Világszervezet is riasztó bejelentést tett: bolygónk időjárása egyre zavarosabbá válik, extrém éghajlati rekordok dőlnek meg. Ugyanakkor a globális fölmelegedés fokozódása ellen létrehozott nemzetközi megállapodást sem Putyin elnök, sem Bush elnök nem támogatja, a Kiotói Jegyzőkönyvet nem írják alá.

Sajnos egy nagyszerű tudóst is elvesztett a világ. 2003. szeptember 10-én elhunyt Teller Ede, a nagy magyar fizikusok legendás generációjának utolsó tagja. Említést kell tenni a tudományos ismeretterjesztés hazai sikeréről, a televízióban is közvetített Mindentudás Egyeteméről. Megkeseríti sokak szája ízét, hogy olyan kutatók is megjelennek a képernyőn, akiket nem szívesen lát viszont a diktatúrából alig szabadult értelmiség: vagy mert rég túlhaladott nézeteket képviselnek, vagy, mert a diktatúra fenntartóinak táborában jeleskednek.