Veszélyes krémek
A Greenpeace aktivistái az elmúlt év végén felmérést végeztek a dm, a Tesco, a Plus, az Interspar, az Auchan és a Match magyar üzleteiben. Kampányuk célja az volt, hogy az EU mellett működő Tudományos Bizottság által veszélyesnek ítélt MDGN elnevezésű kémiai anyagot a lehető legrövidebb időn belül kivonassák a kozmetikai szerekből. Sajnos az előbb felsorolt üzletláncok mindegyikében felfedeztek olyan termékeket, amelyek ezt a súlyos bőrgyulladást, illetve allergiát okozó szintetikus anyagot tartalmazzák. Az MDGN-t, vagyis a metil-dibromo-glutaronitrilt többek között a naptej, az arc-, a testápoló, az alapozó- és a kézkrémek, a tusfürdők, valamint a szemfestékek tartósítószereként használják.
A dm a környezetvédő szervezet ausztriai és magyarországi kampányainak köszönhetően több krémjének összetételéből legkésőbb 2004 tavaszáig ki is vonja a veszélyes anyagot. A Plus Élelmiszerdiszkont Kft. az általuk gyártott szerek összetételével kapcsolatban részletes információadásra szólította fel szállítóit. A Greenpeace nyomására Ausztriában az osztrák Zielpunkt üzletlánc, amely a magyar Plus üzletláncot is birtokló Tengelmann cégcsoport osztrák tagja, októberben utasította beszállítóit, hogy harminc napon belül változtassák meg mindazon termékek összetételét, amelyek MDGN-t és triclosant (a triclosan szintetikus anyag, megengedett koncentrációja 0,3 százalék, rákkeltő dioxint és furánt tartalmazhat, mint tartósító nem engedélyezett, ezért többnyire lágyítóként vagy nedvesítőként szerepel – a szerk.) tartalmaznak, ha pedig ezt nem teszik meg, akkor cseréljék le azokat. Az ultimátum lejártakor, vagyis november 1-jén a Zielpunkt megszüntette valamennyi olyan készítménynek az értékesítését, amelyek továbbra is tartalmazzák a fent megnevezett kémiai anyagokat. A hazai gyártók a 2005 utáni időponttal jól jártak, a vásárlók viszont nem mondhatják el ugyanezt magukról.
Mint az a bevezetőnkből is kiderült, manapság már nem csak arra kell odafigyelnünk, hogy milyen összetételű élelmiszereket vásárolunk, hanem arra is, hogy milyen samponnal mossuk a hajunkat, milyen szappant, dezodort, borotválkozás utáni arcszeszt vagy arckrémet vásárolunk. S persze az sem ártana, ha a jövőben a gyártók és a forgalmazók is jobban a szívükön viselnék fogyasztóik érdekeit.
De hogyan igazodjunk el a kozmetikumok labirintusában? Mindenekelőtt tisztában kell lennünk bőrtípusunkkal, hiszen bőrünk, vagyis testünk külső felülete a legnagyobb szervünk, területe körülbelül 2 négyzetméter. Van, aki száraz, van, aki zsíros, van, aki kevert bőrtípusú. S az sem mindegy, hogy hány éves az ember. Ha mindezeket tudjuk, akkor sem könnyű a választás, hiszen az ide passzoló reklámok minimum csodákat ígérnek. Feszes, bársonyos bőrt, tovatűnő ráncokat, egyszóval szépséget és fiatalságot. De ne dőljünk be ezeknek, mert a kozmetikai reklámok talán a legmegtévesztőbbek. Ha figyelmesen átnézzük a krémeken feltüntetett összetevőket, gyakran tapasztalhatjuk, hogy a reklámozott anyag, mint például az aloe vera, a kalendula, vagyis a körömvirág, az avokádóolaj, a méhpempő stb. hátul kullog a sorban.
Ezért krémvásárláskor nem árt végigböngészni az összetétellistát, amelyet sokszor az „ingredients” vagyis az összetevők fedőnév alatt találhatunk meg. Az anyagokat csökkenő súlyarányban tüntetik fel. Elöl szerepelnek azok, amelyekből a legtöbb van a krémben, s hátul azok, amelyeket csak kis mennyiségben kevernek bele. A krém egyébként a víz és az olaj tartós keveréke, amelybe a gyártók még sok összetevőt, köztük káros anyagokat is beledolgoznak. A natúrkozmetikumokon kívül mindegyikben találhatók tartósítók, melyek ugyan megakadályozzák a krém romlását, de gyakran izgatják a bőrt, allergiát okoznak. A kozmetikumokba kétféleképpen kerülhetnek káros anyagok: kísérő szennyezőként, például olcsóbb alapanyagok révén, vagy szándékosan, vagyis recept szerint. Létezik egy olyan táblázat, amely abc-sorrendbe szedve sorolja fel a kozmetikai összetevőket, és a nemzetközi, illetve a magyar jelölés után, az egészségügyi intézetek vizsgálatai alapján, egészségi minősítést is tartalmaz. Az anyaglistára csak olyan szerek kerültek, amelyek nálunk forgalomban lévő testápolókban gyakran előfordulnak, hátrányos tulajdonságaikkal feltűntek, a natúrkozmetikumokban is előfordulnak, illetve házi készítésű szerek alapanyagai.
Az alábbiakban felsoroljuk néhány kozmetikai összetevő gondot okozó alkotóelemét. A növényi olajok például tartalmazhatnak antioxidánsokat, oldószermaradványokat. A mogyoróolaj tartalmú bébikrémek a gyerekeknél allergiát okozhatnak. Az ásványi olajok, kőolajszármazékok, parafinok stb. nem szívódnak fel a bőrben, így akadályozzák a bőrlégzést. A hajsamponok mosóaktív anyagai, a tenzidek klórecetsavat és rákkeltő oldószert, dioxánt tartalmazhatnak. A PEG, a PPG, polietilén-poliperilén-glikol, amelyek a krémek olcsó emulgeátorai, a bőrbe káros anyagokat vihetnek. Az emulgeátor a krém alapanyagát, a víz és az olaj tartós keverékét stabilizáló anyag, java részük mesterséges úton előállított.
A fragrance illatanyagot jelöl. Olyan illóolajokat, parfümöket, melyek elfedik a krém alapszagát, és így kellemesen illatosítják a bőrt. Az e célra használt perubalzsam, a fahéjsavszármazékok, amelyeket általában nem jelölnek a címkék összetétellistáján, allergiát válthatnak ki, leginkább az érzékeny bőrű vagy legyengült immunrendszerű felnőtteknél és gyermekeknél. Ha bőrápolásról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk annak pH-egyensúlyáról, amelyről a savköpeny gondoskodik. A bőr optimális esetben 5,5-6,5 pH-értékű. Ha nem a megfelelő krémet használjuk, ez a savköpeny tönkremegy, bőrünk átengedi a baktériumokat. Bőrünk kiszárad, esetleg pörsenések, sebek keletkezhetnek rajta. A bőr ilyenkor megpróbálja visszaállítani az eredeti állapotot, több zsírt termel, zsírossá és vízhiányossá válik. A pH-egyensúlyra érdemes odafigyelni, úgy, hogy a megfelelő terméket választjuk ki e célra. Kapható pH-tesztpapír is, amellyel kozmetikumaink pH-értékét is bevizsgálhatjuk. Legyünk igényesek és válogassuk meg, hogy mit kenünk az arcunkra.
A fiataloknak sem árt, ha törődnek a bőrükkel, hiszen nem tudhatják, hogyan néznek majd ki ötvenévesen. Bőrünket táplálni és tisztítani is kell, ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan élünk, mit, mennyit eszünk és iszunk. Mivel bőrünk a legnagyobb kiválasztó szervünk, fontos arról gondoskodnunk, hogy minél könnyebben távozzanak el rajta keresztül a méreganyagok.
Ne csak kívülről, hanem belülről is gondozzuk bőrünket! Ha lehetséges, kizárólag természetes összetevőkből, növényekből, növényi kivonatokból, élelmiszer jellegű zöldségekből és gyümölcsökből készülő készítményeket használjunk. Házilag is készíthetünk krémeket, melyek alapanyagait, ha egy kicsit több időráfordítással is, de itthon is beszerezhetjük a bioboltokból, a fitotékákból, a gyógyszertárakból, a bevásárlóközpontokból. Megéri az időt, a pénzt és fáradságot, főként ha elolvassuk egy neves tengerentúli, kozmetikumokat és táplálékkiegészítőket gyártó és forgalmazó cég tájékoztatójában azt a cikket, amely arról szól, hogy Amerikában bevett szokás és gyakorlat, hogy az utakon elhullott állatok tetemeit összegyűjtik és az ezekből származó zsíranyagot keverik össze az éttermek megmaradt zsiradékával, amely egyébként a legtöbb rúzs és szemhéjpúder alapanyaga.
Szintén itt olvastam, hogy azok a kozmetikumok, amelyek kollagént vagy faggyút tartalmaznak, nagy valószínűséggel tartalmazzák a prion nevű elpusztíthatatlan, mutáns fehérjét, amely egy, a kergekórhoz hasonló betegségnek az okozója.
Egy amerikai kozmetológus egyik munkatársa készített egy tizenkilenc céget érintő felmérést, amelyből kiderült, hogy közülük tizenöt elsődleges alapanyagként ásványi olajat jelöl meg. Egy cég használt petróleumszármazékot, egy pedig emberi placentakivonatot. A cégek közül néhányat felsorolva, nem akármilyen márkák alkotóelemeiről olvashatunk. Mint már azt említettük, az első mindig a legnagyobb mennyiségben található összetevő. Christian Dior Hydro-Dior Cleansing Milk, vagyis hidratáló, arctisztító tejének fő alkotóeleme az ásványolaj és az illatanyag. Adrian Arpel Swiss Formula nevet viselő kollagénes nappali krémjének legfőbb összetevője szintén az ásványolaj, a kollagén (vágóhídi hulladékokból nyert anyag) és a lanolin (gyapjúzsír). Estée Lauder Mild Action Protection fantázianévre hallgató tonikja alkoholra, illatanyagra és színezékre alapoz. Nem árt, ha tudjuk, hogy már Magyarországon is kaphatók olyan kozmetikumok, amelyek nem tartalmaznak kőolaj- és ásványolaj-származékokat, kollagént, petróleumot, állati eredetű anyagokat, mint amilyen a lanolin és a disznózsír, mesterséges színezékeket és ártalmas illatanyagokat.
Bőrünk ápolása mellett hajunk ápolásáról sem szabad megfeledkeznünk, mert ami a bőrre érvényes, az a hajra is áll. Bár a reklámok e vonatkozásban is sok mindent ígérnek: több és dúsabb, fényesebb, erősebb, egészségesebb hajat, ne dőljünk be nekik! A sampon csak a haj tisztán tartására alkalmas. A mindenféle vitaminok, fehérjék, hatása csak átmeneti. Ha helyesen táplálkozunk, hajunkat is helyesen tápláljuk. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt, kevés húst és zsírt. Mozogjunk sokat, lehetőség szerint tiszta levegőn. Nem árt, ha tudjuk, hogy a hajsamponok fő alkotórészei a tenzidek, vagyis a mosóaktív anyagok, amelyek nemkívánatos melléktermékeiről talán maguk a sampongyártók sem tudnak. Így fordulhat elő az, hogy a szulfátos alaptenzidek gyártásakor rákkeltő dioxán marad a készítményekben. Előfordulhat, hogy a mosóporok és a hajsamponok mosóaktív anyaga ugyanaz a tenzid: alkil-benzol-szulfonát, vagy egy másik, jóval enyhébb tenzid, a nátrium-lauril-éter-szulfát, amely olcsósága miatt majdnem minden hajsamponban megtalálható. A bőrgyógyászok szerint ez is túlságosan agresszív, a hajszálakat lecsupaszítja és csökkenti a haj természetes öntisztuló képességét, minek következtében, a sampongyártók legnagyobb örömére, naponta kell hajat mosnunk.
Ajánlatos babasamponnal hajat mosni, mert ebben nincsen agresszív tenzid, festék és illatszer. Legyünk óvatosak a hajöblítőkkel és egyéb hajkondicionálókkal is. Bár szükség van rájuk, hiszen filmképző anyagaik vékony rétegben tapadnak a hajra, és így tényleg regenerálják a hajat. Összetételükben azonban hasonlítanak a ruhaöblítőkre, vagyis a legerősebben irritáló kozmetikum-összetevőkre, amelyek közül néhányat kórházi fertőtlenítőként is használnak.
A tartós hullámosító szerek, vagyis a dauerolók is a legproblémásabb kozmetikai szerek közé tartoznak, mert ezek olyan lúgos vegyületek oldatai, amelyeket hidrogén-peroxiddal vagy bromáttal kombinálnak, s ezért a hajszálakat erősen rongálják. Azt már nem is sorolnám fel, hogy milyen kémiai anyagokat, többek között műgyantát tartalmaznak a körömlakkok vagy a fogkrémek, mely utóbbiakba fogfehérítő, kötő-, sűrítő-, illatosító-, színező-, tartósító- és habzóanyagok kerülnek, s ezekből naponta lenyelünk valamennyit.
Nem maradhatnak ki a sorból a dezodorok sem, amelyek java része alumíniumsókat tartalmaz. Ezek beszűkítik a verejtékcsatornákat, amivel ugyan az izzadást nem tudják teljesen megakadályozni, viszont gyulladást és allergiát okozhatnak. Mivel az izzadás a testhőmérséklet fontos szabályozója, az izzadsággal fontos anyagcseretermékek is távoznak.
Egyes hajfestékek szintén rákkeltők lehetnek, megint mások irritálhatják a bőrt vagy allergiát okozhatnak. Mivel a hajfestékek a fejbőrön keresztül könnyen felszívódnak, így Németországban egy hölgy vizeletének a színe a hajfestés után kis időre feketére változott. Állítólag a hajukat festő nők közül többen betegednek meg hólyagrákban. A mesterségesen előállított hajfesték helyett célszerű növényi festéket, vagyis hennát használni, de csak akkor, ha előtte nem volt festve a haj, vagy meg kell várni, hogy a festék teljesen lekopjon.
A világon 13 millió vegyi anyagot tartanak nyilván. Az EU-csatlakozás kapcsán Magyarországnak 30 ezer anyagot kell bevizsgálnia abból a célból, hogy megállapítsa, milyen kockázatokkal jár az alkalmazásuk. Mivel ezeknek a veszélyes anyagoknak az áramlása globális problémát jelent, ezért 2004–2008 között a biztonságot szolgáló, átfogó veszélyjelzési harmonizációs rendszert kell kialakítanunk.