Világméretű problémát jelent a malária. Terjesztői az Anopheles-szúnyogfajták. Szaporodásukhoz legalább 15 Celsius-fok szükséges, így melegebb éghajlaton pusztítanak. Hazánkban néha fordul elő egy-egy behurcolt eset. Érdekes összefüggés található a globális fölmelegedés és az Anopheles-szúnyogok elterjedése között. A melegebb idő következtében Olaszországban és a Balkánon is megjelent a betegség. A kór hidegrázással kezdődik, órákig tartó, egy-négy naponként ismétlődő lázrohamok jellemzik. Több típusa ismert, amelyeket különböző Plasmodium-fajták okoznak. Főleg gyermekek körében okoz magas arányú halálozást. Afrikában évente 2,5 millió embert öl meg a malária – napjainkban többet, mint 30 évvel ezelőtt. A világ népességének egytizede fertőzött, 90 országban.

Talán most sikerül áttörést elérni az új gyógyszerek hatékonyságát illetően, mivel brit és indiai kutatók azonosították a malária kórokozójának azt a fehérjemolekula-részletét, amely lehetővé teszi az új gyógyszerekkel szembeni gyors ellenállás kialakulását. Ez a fehérje volt a gátja, hogy stabil oltóanyagot állítsanak elő a malária folyamatos kezelésére. India egészségügyi költségvetésének jelentős hányadát költi rovarirtó szerekre, köztük DDT-re, amelyről azonban kiderült, hogy rákkeltő hatású. A két rossz közül mégis a malária a veszélyesebb, így változatlanul használják. De mostanában tértek rá Indiában egy régi-új módszer felújítására: szúnyoglárvákkal táplálkozó halakat telepítenek tavakba, folyókba, kutakba, amelyek még a szúnyog megjelenése előtt elpusztítják a lárvákat. Emellett olcsó, környezetkímélő és hatékony módszer.

Még mindig gondot okoz a kergemarhakór (BSE) emberre veszélyes változata. A fertőző ágens egy prion nevű fehérje, amely rendkívül ellenálló. A kergemarhakór már sok országban megjelent, így járvány kialakulása is lehetséges. 1996-ban a brit szarvasmarha-állományból 147 ezret kényszervágással pusztítottak el, BSE-járvány miatt. Ugyanabban az évben 84 ember betegedett meg, amiből 70 végződött halállal, feltehetően az emberi változattól (Creutzfeldt-Jakob-szindróma). Hazánkban 2001-ben kilencen haltak meg a kórban, ugyanakkor eddig még nem találtak BSE-ben megbetegedett állatot.

Az elmúlt év pánikot okozó betegsége a Délkelet-Ázsiában kitört atípusos tüdőgyulladás volt. A SARS néven ismert kór még a gazdasági életben is nehézségeket okozott, valljuk be, okkal. A kórokozó vírust állítólag a cibetmacska-félék terjesztik. Eddig 774 ember halálát okozta a SARS világszerte, a betegek száma meghaladta a nyolcezret.

Különböző rágcsálók, ritkán kullancsok terjesztik a nyúlpestis (tularémia) nevű kórt. Elszórtan fordul elő, emberről emberre nem terjed. A betegség hidegrázással és lázzal kezdődik, 3-4 hétig tart. Több formája ismert, ráadásul évek múlva is visszatérhet. Védőoltás létezik ellene. 2002 júliusában Koszovóban és Dél-Szerbiában többen megfertőződtek, öten meghaltak.

Ázsiában, Ausztráliában, az USA-ban és Görögországban előforduló betegség az Aedes aegypti szúnyog által terjesztett dengue-láz. 1998-ban Vietnamban 320 ember vesztette életét a kór következtében. A szúnyog beteg embertől fertőződik, majd terjeszti a vírust. Lázzal, erős ízületi- és izomfájdalmakkal jár. Rendszeres szúnyogirtással nagyobb járványok nem alakulnak ki. Egyes vírustípusok vérzéses lázhoz hasonló tüneteket okoznak Délkelet-Ázsiában.

A tavalyi év vége a madárinfluenzától való rettegés jegyében telt el. Az állatokra veszélyes kórt már a múlt század elején ismerték, ám a betegséget okozó vírus akkor még nem okozott embereken fertőzést. Úgy látszik, azóta változott meg valami a vírus szerkezetében és „átugrotta” azt a nagy szakadékot, ami az ember és az állatok között van. A influenzavírusok között a madárvírus az A típusú H5N1 törzshöz tartozik. Az eddigi jelentések abban bizonytalanok voltak, hogy emberről emberre terjed-e a kór. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem, ami nagy megkönnyebbülést jelent, hiszen óriási világjárvány alakulhatna ki, ha az emberi influenza vírusával találkozva valami „keverék” jönne létre. Bár véglegesen ez sincs kizárva. A WHO közreadta a madárinfluenza klinikai és járványtani leírását. Ezek szerint háromnapi lappangás után magas láz jelentkezik, erős köhögés, gyakran hasmenés kíséretében. Eddig összesen 19-en hunytak el a betegségben, utoljára február 9-én egy vietnami férfi. Európában eddig nem jelent meg a madárvész.

A járvány megfékezésére több mint tízmillió baromfit kellett kiirtani, ami óriási gazdasági veszteség, különösen Thaiföld és Kína számára, mivel ez a két ország a világ negyedik, illetve ötödik baromfiexportőre. Thaiföld január 23-án tájékoztatta hazánkat a kórról, az FVM mégis várt 27-ig a behozatali tilalom elrendelésével. Ráadásul a tilalmi közleményt ki kellett egészíteni, mivel úgy volt értelmezhető, hogy a fagyasztott termékekre nem vonatkozik. Most teljes tilalom van érvényben a thaiföldi szárnyasokra, igaz, tavaly 340 tonna baromfit importáltunk, mélyhűtött formában. Védőoltás kifejlesztésén már dolgoznak a kutatók, de nem lesz egyszerű dolog, mert a madárvírus igen „tehetségesnek” mutatkozik.