007
A hollywoodi színészek és producerek már régóta szívükön viselik a magyarok sorsát, különösen amióta illiberális és woke-tagadó, a kultúrát önnön képére formáló kormányzat uralkodik felettük.
– Itt az ideje egy olyan akciófilmnek, aminek a főhőse valami pesti vagány lehetne – kezdett bele az ötletbörzébe a kaliforniai médiaguru. – Természetesen csak paródia formájában, az igazi James Bond maradjon meg nekünk. Olyasmire gondolok, mint a Rowan Atkinson-féle Johnny English önironikus csetlő-botló karaktere. A neve is erre utal, ami ugye, Angol Jancsit jelent. A mi kémünket ennek alapján hívjuk mondjuk Magyar Petyának. Látom is a figurát: egy szuper, pontosabban szuperbéna ügynök. El van alélva a saját képességeitől, miközben persze tök hülye. Játszhatná helyi színész, itt van ez a Nagy Ervin. Meg is van a forgatókönyv: a főszereplőnek le kell győznie a gonosz miniszterelnököt, aki egyik kezével hárommillió szavazatot ad le saját pártjára, míg a másikkal összeroppantja a szabadságot, a harmadikkal pedig végromlásba taszítja a világot.
– És milyen különleges kütyüket visz magával az emberünk a bevetésre?
– Nem lesz szüksége kütyükre, hiszen számíthat a baloldali sajtóra. – Zsebéből nadrággombot húzott elő, felmutatta. – Csak megnyomja ezt a gombot, jönnek az influenszerek és kirántják a bajból. Most már vele lesznek a lengyelek is, közülük is egy sokoldalú, mindent előre látó fickó, nevezzük Lengyel Lackónak. De hősünknek egyébként nem is kell senkit beavatnia a terveibe, mert mindenről maga dönt, persze miután konzultált a forgatókönyvíróinkkal. A látszat kedvéért, az ellenfelei megtévesztésére néhány műanyag és felfújható gumiszövetségest legyártunk neki, csak el ne felejtsen bennük időnként elemet cserélni, illetve ne szólja el magát, hogy az embereinek valójában nincsen agyuk.
– És a nő? Az ügynöknek mindig jó női vannak.
– Majd a diszkóban odalép az első macához, kacsint, megmutatja a diktafonját, és mindössze annyit mond: „A nevem Petya. Magyar Petya.”