Hirdetés

Reméljük, az önkormányzati választá­sokból levonta a Fidesz a tanulságot. Nyil­vánvaló, hogy legközelebb kétféle típust kell hogy indítson, mert azok hozzák a szavazatot. Legyen csetlő-botló hülyegyerek, akinek a beszéddel, helyesírással, a földrajzzal, a történelemmel, a gazdasággal egyaránt meggyűlik a baja. Az emberek az ilyet gyorsan megszeretik.

Önmagukat látják benne, vagy éppenséggel különbnek érezhetik magukat, és gondoskodó énjük kerekedik felül: „Jaj de aranyos ez a polgármesterjelölt, éppen olyan, mint Tádé a Mazsolában. Sőt, inkább olyan, mint Micimackó és Malacka.” Ha komikusan butácska, kedvesen ostoba, akkor egészen megőrülnek érte. „Már az a Medgyessy is nagyon hülye volt, eszem a zúzáját, de ez még annál is szerencsétlenebb. Jaj, hogy bekötném a cipőfűzőjét, hogy kifújnám a taknyos kis orrát!”

A másik, eltéveszthetetlenül sikerre született fajta a bérgyilkosba oltott maffiózó, a bűnözők koronázatlan királya. Akinek kisujjában van a biznisz, az éjszakai élet, a törvények kijátszásának képessége, sőt a disznóságok nyílt felvállalása és az ezekkel való büszkélkedés. Aki ha kell, lefizet mindenkit, lop, csal, hazudik. Nem idegen tőle a kábítószer (terjeszti és fogyasztja), prostit futtat (és egyebeket is tesz vele), a riválisát betonba önteti, esetleg elássa a patakparton. A győzelem érdekében fontos, hogy ezeket nem szabad titokban tartani: hang- és filmfelvételt kell róluk készíteni, és közzétenni az összes fórumon. Minél nagyobb a disznóság, minél bizonyítottabb, a siker annál inkább garantált. Mert ha el is hiszik a választók, akkor sem zavarja őket, ha meg nem hiszik el, még plusz szimpátiát kelt, míg karaktergyilkos ellenfelével szemben gyűlöletet.

Ha pedig csúcsra akarunk törni, akkor szükséges a kettő ötvözése. Jól gondoljuk át a következő országgyűlési választásokra, kit jelölünk miniszterelnöknek, mert egyszerre kell hülyének és gazembernek lennie, amellett nem árt, ha alkoholista is. Nehéz dolgunk lesz, mert a baloldal bővelkedik a jó káderekben.