„Minden attól függ, hogy honnan nézzük” – szokták mondani közhelyesen. Így vannak egyesek Kertész Imrével és a különböző egyházi, történelmi jelképeket ért bűncselekményekkel kapcsolatban is. Kertész személye akkortól kezdve kavart vihart, hogy kiderül: ő kapta a 2002-es irodalmi Nobel-díjat. Kertész rögtön sérthetetlen lett, a baloldali médiumok és az úgynevezett értelmiségiek kötelezővé tették az örömöt. „Minden magyarnak boldognak kell lenni, hisz végre egy honfitársunk, egy magyar kapott ilyen rangos kitüntetést” – valami ilyesmi volt az üzenet. Megtudhattuk: most értünk be Európába, ahová korábban nem sikerült belépnünk – még irodalmilag sem.

Némileg változott a helyzet akkor, ha valaki minden intés ellenére kritikát mert megfogalmazni az íróval szemben. Ekkor már Kertész nem egyszerűen magyar volt – hanem egy holokauszt-túlélő magyar. „Kertész Imre Nobel-díjas magyar író. Zsidó” – ahogy Tamás Gáspár Miklós cikkének címe is jelezte. Így tehát aki Kertésznek támadt, az a zsidóságnak támadt, aki pedig a zsidóságnak támadt, az zsidógyűlölő, vagyis antiszemita. Érdekes logika.

A fentiekből következik, hogy a hódmezővásárhelyi könyvtépkedésből országos botrány kerekedett, s a tettet az RTL Klub intő jelnek nevezte. Nem, nem az az igazi baj, hogy a tépkedés hírét felkapta a sajtó, bár elgondolkodtató, hogy mondjuk Wass Albert vagy Márai műveinek megsemmisítése is ekkora port vert volna-e fel? A baj az, hogy az egy nappal később történtek már nem késztették aggódásra az RTL Klubot (sem).

Mert bizony a budapesti Moszkva téri kettős kereszt ledöntése, kettétörése semmivel sem kavart nagyobb botrányt, mint a hódmezővásárhelyi tett. Pedig ez esetben nem 8-9 könyv összetépéséről volt szó, hanem egy kétezer esztendős történelmi, vallási jelkép meggyalázásáról. „Boldog Karácsonyt a keresztény Magyarországnak” – állt a kereszt talapzatán. Ezt a feliratot is összetépték. Felháborodás még sincs. Az RTL Klub nem beszél arról, hogy a közvéleményt megdöbbentette az eset, nem beszél vallásellenességről, intő jelről sem. Harmadannyi terjedelemben – pontosan négy mondatban – intézi el a beszámolót, mint egy nappal korábban a Kertész-ügynél. Más internetes portálok sem viszik túlzásba a híradást, s az esetet általában nem kommentálják.

Az index.hu annyit tesz hozzá a rövid beszámolóhoz, hogy emlékezteti olvasóit a Regnum Marianum-kereszt meggyalázására – a tálalás módja azonban érdekes. „Az ügy kapcsán akkor az egyházi vezetők és a különösen a jobboldali politikai pártok érezték úgy, hogy súlyos büntetést kell sürgetniük az elkövetőkkel szemben. A fiatalokat a bíróság másodfokon végül májusban felfüggesztett fogházra, illetve börtönbüntetésre ítélte garázdaság büntette miatt.” Ha az olvasó túllépett a kisebb helyesírási és nyelvtani bakikon, figyelje meg ezt a félmondatot: „különösen a jobboldali politikai pártok érezték úgy, hogy súlyos büntetést kell sürgetniük az elkövetőkkel szemben”. Mire gondolhatott a hír írója? Tán hiányolta a baloldali pártok reakcióját? Mindenféle rosszindulat nélkül válaszolhatunk: nem valószínű. Sokkal inkább arról van szó, hogy jelezni akarta, a kereszt csak a jobboldaliaknak hiányzott.

És az a furcsa, hogy az emberek egy jelentős részét tényleg nem kavarja fel különösebben az eset, még a politikusokat sem, pedig a lakosság több mint fele katolikus. Látni kell: a Moszkva téri keresztdöntés után nemcsak a baloldali politikusok nem álltak sorban elítélő nyilatkozataikkal, hanem még a jobboldaliak sem. Csak az Ifjúsági Demokrata Fórum közleménye törte meg a fájón mély hallgatást.

Hogy mi lett volna, ha két héttel korábban, mondjuk a hanuka idejére felállított menórával történik hasonló? A kérdés nyilván költői, bár azt hiszem, mindannyian tudjuk a választ. Főként, ha emlékszünk a néhány évvel ezelőtti esetre, amikor néhány fiatal Debrecenben zsidó kegytárgyakat rongált meg. Büntetésük – a rendkívül nagy baloldali sajtóvisszhangon túl – kétéves börtön volt…