Buli
Óévbúcsúztató bulit rendeztek a szemlőhegyi villában. A házigazda, kezében pezsgőspoharakkal, körbejárt, és időnként a kezébe nyomott valakinek egyet.
– Stílszerű vagyok – magyarázta komoly képpel. – Karácsonyra elhívtam a Gergőt, szilveszterre a Stallonét.
– De nem jött el egyik sem – vigyorgott Vadai Ágnes, mert ő viszont itt volt.
– Te visszaszólsz nekem – tett úgy Fletó, mintha haragudna. – Biztosan összebeszéltél a nejemmel.
– Te meg csak szövegelsz mindenfélét – vágta hátba barátságosan Molnár Csaba, de a házigazda szigorúan összevonta a szemüvegét. A kínos csendet a női kommandó ütemes kiabálása szakította félbe, ugyanis megérkezett a frakció szóvivője, a hölgykoszorú pedig lelkesen buzdította:
– Villants, Zsolti!
– Ne ízléstelenkedjünk! – szólt a földön kigombolt ingben hanyatt fekvő Varju László, aki éppen az interneten közvetítette telefonjával az eseményeket. – Boldog új évet kívánok minden kedves DK-szavazónak! Gyere csak ide, Pista – invitálta Vágót. – Téged szeret a kamera.
– Ez a szilveszter pont olyan ezoterikus baromság, mint a húsvét, a karácsony meg a születésnap – dühöngött a kvízmester. – Felvilágosult ember nem hisz ezekben, csak az ész hatalmában.
– Na, hogy mennyire igaza van! – bólogatott kacagva Kunhalmi.
– Ági, hiszen te MSZP-s vagy! – csodálkozott Vadai.
– Te vagy Ági – vágott vissza Kunhalmi.
Gy. Németh Erzsébet és Máté Gábor arról beszélgettek, vajon meddig maradhat Dörner színigazgató Budapesten.
– Főpolgármester-helyettesként úgy vélem, hallatlan, hogy ez az újszínházas erkölcsi fertő mérgezze Budapest tiszta levegőjét!
– Magácska főpolgármester-helyettes? – kérdezte döbbenten Máté. – És még engem cseszegetnek, hogy lehetek-e színházigazgató…
Ekkor lépett be Piroska nagymama, és elégedetten nézett körül a vendégeken.
– Úgy nézem, végre kormányképesek vagyunk. Ezért dolgozunk évek óta, és lám, összeállt a sikercsapat.
– Erre iszunk! – emelte poharát Gyurcsány.
