Félreérthető

A nemzeti ünnepen az Ellenzéki Harsona izgága riportere az ismert szívsebész orra alá dugta mikrofonját, és miközben belemászott a doktor úr aurájába, a fülébe üvöltötte:

– Felmérések szerint pirkadatkor a gimnazisták a hasukra fordulnak álmukban. Mit gondol erről?

– Komolyan? Ezt tudta kérdezni?

– Olvasóinkat ez izgatja mostanában legjobban. Sokan cáfolták ezt az adatot, az államtitkár pedig hülyeségnek minősítette. Önnek mint köztudottan kormánypárti értelmiséginek van erről véleménye?

– Én is ezt tenném. Szerintem még mindig jobb, ha a hasukra fordulnak és jól kialusszák magukat, mint ha felkelnének magolni a másnapi matekdogára.

Szavait felkapta a média, és óriási botrányt keltett. Lebeszéli a diákokat a tanulásról, kigúnyolja a matematikát, a bunkóságot isteníti; ez illik a kormány narratívájába. Nem akarják, hogy mások is vigyék valamire, az összes szívet ők akarják operálni, és megakadályoznák, hogy unokáinkat is tanult orvosok lássák el. Szégyellje magát, miféle példát mutat az ifjúságnak? Vegyék el a doktori címét!

Az államtitkár szerint is félreérthetően fogalmazott, megbánthatott sokakat, akiknek a tanulás az egyetlen kitörési pont, és fél hatra állítják be a telefonjukat, hogy míg más, lusta, de gazdag társaik a hasukra fordulnak, ők olvassanak, magoljanak, falják a könyveket.

A kórház előtt ellenzékiek várták munkába menet a szívsebészt, hogy „én még örültem, ha tanulhattam” feliratú tábláikkal jól agyba-főbe verhessék. A főigazgató felszólította, hogy határolódjon el saját magától; ezzel a mentalitással ugyanis semmire sem lehet vinni.

Egy beteg amikor meglátta, hogy a felháborító megjegyzésével a tiszteletre méltatlanná vált orvos akarja operálni, fölpattant a műtőasztalról, és új sebészt követelt.

Végül az orvos megtört, és bocsánatot kért:

– Mindenkitől elnézést kérek, az a helyes, ha a gyerekek hajnalban bifláznak.

Másnap valamennyi diákszervezet és az oktatási ombudsman követelte, hogy a sebész távozzon a közéletből.