A tudáshoz és az információhoz való jog kijár az óvodásoknak és kisiskolásoknak is, nem bolyonghatnak elveszetten a világban.

Mit érezhet egy hatéves, ha az esti Netflix-sorozatában felbukkanó bisze­xuá­lis karakter női partnerét hirtelen férfira cseréli?

Hirdetés

A lelki megpróbáltatás könnyebb kiheverése érdekében LMBTQ-szervezetek elengedhetetlennek tartják a minél alaposabb és részletesebb felvilágosítást. Mégiscsak tűrhetetlen, hogy hét-nyolc éves, már-már felnőtt emberek a család­alapítás kapujában el legyenek zárva attól a tudástól, amivel egy átlag meleg prostituált pornószínész rendelkezik.

Természetesen akceptálható az igény, hogy első osztályos honfitársaink idejekorán megismerkedhessenek valamennyi szexuális szokással és irányultsággal, ebben az esetben azonban elvárható, hogy az óvodák és általános iskolák alsó tagozatai iktassák be nevelési programjukba a kevésbé izgalmas, de kétségkívül gyakoribbnak mondható heteroszexuális aktusok részletes ábrázolását is. Megtehetik ezt filmek, önkéntesek vagy akár élethű bábuk segítségével, fontos, hogy az óvó és tanító nénik alapos, részletekbe menő kiképzést kapjanak megfelelő intézményekben.

Arról is tájékoztatni kell a legkisebbeket, hogy a világ veszélyes hely, ahol cukros bácsik leselkednek rájuk. Néhány ilyen cukros bácsi civil szervezetek segítségével be is mutatkozhatna az óvodában, hogy legközelebb már könnyebben felismerjék egymást a kicsinyekkel.

Mivel rablók és gyilkosok is velünk élnek, nem lehet megúszni egy-egy ember­ölési módozatokat részletesen ábrázoló kurzust sem, ahol a hitelesség kedvéért elítéltek mutatnák be a késsel, zsilettpengével, pisztollyal és fél téglával történő akciókat.

A fenyegető járványokat fekélyekkel borított testű, „így járhattok, ha nem engeditek beadni a szurit” feliratú pólókat viselő fertőzöttek illusztrálhatnák.

A gyermekek alapos és az élet minden területére kiterjedő felvilágosítását ugyanis nem lehet elég korán kezdeni.

Korábban írtuk