Idegenvezetés

Itt, ezen a kődarabon jól megfigyelhető civilizációk és kultúrák egymásra épülése, a fejlődés, az átalakulás. Hogyan használják fel új népek és vallások generációi az elődöktől rájuk maradt emlékeket.

Eredetileg már az ősember is pattintott itt mindenféle bálványokat.

Aztán jöttek az etruszkok, ezt a területet ők uralták a Krisztus előtti ötödik századig. Megjelentek a valláshoz, jósláshoz kapcsolódó építmények, amikből aztán a későbbi megszálló hatalom, a rómaiak rengeteg dolgot integráltak. Az isteneik nevét is átvették, ez az oltár például Minervához kötődik. Közel ezer esztendeig hirdették e tájon a faragványok, a díszítések, a kövek, a szokások, az itt élő emberek a mediterrán világ hódító urainak, Romulus utódainak erejét. Úgy festett, soha semmi sem törölheti el a föld színéről Jupiter, Vénusz vagy Mars templomait.

Látható, hogy később mégis átalakították. A pogány szentélyből keresztény templom lett, a középkorban Krisztus követőinek szellemisége virágzott e falak között. A kereszt jelében történt itt minden századokon át, a különböző ünnepek, de a hétköznapok is ehhez lettek igazítva. Igen, az ősi szaturnáliából karácsony, és a másik, a húsvét is valahogy következett… Bocsánat, de több nem jut hirtelen eszembe, ezeket szokták kérdezni leginkább, de manapság már keveseket érdekel.

A két fiatalember, akik az oltárnak támaszkodva telefonoznak, Ali és Mohamed, most ők laknak itt, de felesleges részletekről kérdezni őket, mert muszlimok. A két kis fekete srác, akik az oltáron ugrálnak, szintén itt szoktak játszani délután, többen is vannak, de ebben a rettenetes melegben mindenki az árnyékban piheg; ha balra tekintenek, ott látható az egész család.

A kiejtésemért elnézést kérek, még csak hat éve lakom itt, Romániából költöztem a családommal a környékre. Amíg én az ősi itáliai emlékekről tartok ismertetéseket, addig a feleségem takarít a sarki kebabosnál. Jól érezzük magunkat, a kislányunk már itt született.