Ismert

Egyéb bokros teendői közepette Karácsony Gergelynek egy munkával töltött nap estéjén feltűnt, hogy a budapesti utcák névadói között aránytalanul sok a férfi. Ezt a fura jelenséget már az EU is vizsgálja az erre létrehozott szakbizottságában, bár a jelentés elkészülését hátráltatja, hogy egy albizottság közben azt próbálja megállapítani, kit tekinthetünk egyáltalán férfinak.

Végül azt javasolták, hogy vagy cseréljék le női nevűekre a szóban forgó utcatáblákat, vagy bizonyítsák be az illetőkről, hogy nők voltak.

Miközben ez a projekt zajlott, leterhelve az uniós szürkeállomány meghatározó százalékát, a főpolgármester egyik magas fizetést húzó tanácsadója újabb problémára derített fényt: az utak, terek döntő része ismert emberekre emlékeztet, miközben az ismeretlenekre gyakorlatilag semmi.

Micsoda elitista kivagyiság ez! Húsz közterület viseli Mátyás király nevét, de hol van az egyszeri jobbágy, aki munkája verejtékéből építette az országot? Sem Sántha József bükszádi, sem István fia László ostffyasszonyfai jobbágynak egyetlen apró utca sem jutott. Kossuthra terek tucatjai emlékeztetnek, miközben a többtucatnyi Kovács Jenőre egy sem. Egyedül az ismeretlen katona nevezhető kevéssé ismertnek, de az is férfi, lehetne egy párhuzamos emlékmű az ismeretlen katonanőnek. (Nyelvészetben jártas civilek felhívták a figyelmet arra, hogy katona szavunkon nem látszik, férfi vagy nő-e az illető. Éppúgy jelentheti az egri nőket, Mária főhadnagyot vagy Rozgonyi Cicellét. Igaz, utóbbi kettő ismert.)

Teljessé vált a káosz, amikor a felkért szakértőknek feltűnt, hogy a főpolgármesterről egy keresztény ünnepet neveztek el, ami tarthatatlan az egyház és állam szétválasztásának világában. Ezért vagy neki kell a vezetéknevét Télinapfordulóra (esetleg Kovácsra) cserélnie, vagy szüntessék meg az ünnepet. Rövid tanakodás után a bizottság úgy döntött, hogy a név­azonosság miatt fennálló anomáliát az ünnep megszüntetésével küszöbölik ki. A határozatot az EU lelkesen üdvözölte.