A vidékiek, illetve az idősebbek hosszú évek óta mumusnak számítanak a baloldalon. Emlékezhetünk például Márki-Zay Péter velük kapcsolatban használt jelzőire: bunkók, agymosottak, tudatlanok. A baloldalon azt állítják: ezekhez a rétegekhez nem jutnak el a „független-objektív” médiumok – tehát a baloldali sajtótermékek –, csak a „propaganda”, vagyis a kormánnyal nem ellenséges média, és csak ennek köszönhető körükben a Fidesz magas támogatottsága.

Hirdetés

A Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ múlt héten napvilágot látott, Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzése azonban tényekkel cáfolja a fenti állítást. A tanulmányból ugyanis kiderül: hazánkban 3,6 millió televízió-előfizetés van, 8,3 millió ember napi szinten el tudja érni a tévécsatornákat, köztük a szolgáltatók alapcsomag­jában és a Mindig TV ingyenes csomagjában is meg­ta­lál­ható, kormány­kritikus RTL Klubot a közszolgálati adók és a TV2 mellett. Az sem igaz, hogy csak a nagyvárosiak interneteznének. Az elemzés szerint ugyanis 2022-ben Magyarországon a háztartások 83 százalékának volt széles sávú internetkapcsolata – ez egyébként az uniós átlag felett van –, a felhasználók 95,4 százaléka pedig napi rendszerességgel internetezik is.

A Nézőpont összegyűj­tött ötven-ötven kormány­kritikus és kormánybarát, valamint harminc közszolgálati médiafelületet, illetve műsort, és kérdőíves kutatás segítségével felmérte a hazai médiafogyasztási szokásokat is. Kiderült: a magyar lakosság 91,3 százaléka tájékozódik valahonnan, vagyis néz-olvas-­hallgat vagy kormánybarát, vagy kormánykritikus, vagy közszolgálati médiumot. Összességében az emberek 80,4 százaléka fogyaszt kormány­kritikus, 75,5 százaléka kormánybarát médiumot, ezen belül azonban csak egy kis tábor – 14,4 százalék –, amelyik kizárólag kormánykritikus és ennél is kisebb – 6,2 százalék, 495 ezer ember –, amelyik kizárólag kormánybarát médiumból tájékozódik. Az emberek ötöde egyébként egyaránt fogyaszt kormánybarát, kormánykritikus és közszolgálati médiumot. Úgyhogy ennyit arról, hogy a Fidesz-szavazók csak a „kormánypárti propaganda” alapján ítélnék meg az ország helyzetét…

A baloldali média egyébként egyáltalán nincs rossz helyzetben. Míg a 2010-es választások után 34 kormánykritikus médium volt, ezek száma mára 52-re emelkedett. A kormánykritikus médiumok bevétele pedig hét év alatt, 2015 eleje és 2021 vége között 54,6 milliárd forintról 85,5 milliárdra nőtt. A Nézőpont és a Médianéző által elemzett társaságok 64 százaléka számolt be pozitív adózás utáni eredményről 2021-re vonatkozóan, ebben az üzleti évben a legnagyobb profitot a Magyar RTL Televízió Zrt. érte el 27,68 milliárd forinttal, amelyet a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport Zrt. (1,67 milliárd forint) és a Ringier Axel Springer Magyarország Kft. (849 millió forint) követett. Rajtuk kívül a HVG kiadója 672 milliós, a Telex kiadója 312 milliós, a Klubrádióé 273, a Népszaváé 179, a 444 kiadója 163 milliós adózott eredményt ért el. De a nyereséges cégek között van a gyurcsányista Nyugati Fény vagy a kormánybarátból kormánykritikussá váló újságírók által működtetett Magyar Hang és Válasz Online kiadója is.

A fenti, kiragadott tények alapján is egyértelmű, hogy hiába hergelik híveiket a baloldali pártok az „agymosott vidékiek” ellen, és hiába hazudják azt Brüsszelben, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon, ez egyszerűen nem igaz. A kormánybírálat ugyanúgy eljut a szavazókhoz, mint a kormánybarát vélemény. Ráadásul az elmúlt tizenhárom évben a kormánykritikus médiumok száma több mint ötven százalékkal megnőtt, a kiadók nagyobb része pedig nyereségesen működött. Kíváncsiak lennénk egy hasonló felmérésre néhány demokráciájára büszke nyugati országban…

Korábban írtuk