A Héber Nép című lap leleplező riportja szerint Adolf Hitler magas beosztásban volt Németországban a holokauszt idején. Hitler sajtóirodája cáfolta a vádakat. Másnap elismerte, hogy valóban, birodalmi kancellár fedőnéven csakugyan beszervezték, de minden energiáját és politikai tehetségét a zsidók megmentésének szentelte. Hermann Göring a Knesszetben élesen bírálta az ellenzék – szavai szerint – kekeckedését. A lakosságnak elege van már ebből a különös haragszomrádból, nem szabad gátolni a kormány tevékenységét, amellyel az emberek javáért dolgozik.

Rudolf Hösst nevezték ki a rendőrség élére. A Héber Nép demagóg uszítása szerint Höss korábban az auschwitzi tábor parancsnoka volt, amire az érintett nem kívánt reagálni. Hitler szerint kizárólag szakmai szempontok érvényesültek a kinevezéskor; Höss rátermettségét, tapasztalatait senkinek nincs oka kétségbe vonni. Ezt különösen alátámasztja az is, hogy a Szonda Ipsos felmérése szerint az ügyek kirobbanása óta a választókorú zsidó népesség körében mind Hitler, mind Höss népszerűsége jelentősen emelkedett.

Osztatlan lelkesedést keltett országszerte, hogy Izrael vezetői kérték a felvételt az Arab Ligába. Lehet-e majd négy feleségem? Ehetek-e továbbra is maceszt? Nyithatok kóser kifőzdét Bejrútban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel ostromolják a lakosságot. Az ötlet igen népszerű: ha ma lenne a szavazás, 70-75 százalékot kapna az Arab Ligához való csatlakozás.