Közös pont

– Ezennel megnyitom a nem bélyeg­gyűjtők nagy országos gyűlését. Mi, akiket a megvetés, a félelem és az öntudat hozott össze, innen üzenjük a kirekesztő bélyeggyűjtőknek, hogy mi is a világon vagyunk. Nincs is annál erősebb kötelék két ember között, mint hogy egyik sem gyűjti azokat a ronda, jelentéktelen, értelmetlen, vacak bélyegeket.

Ők, a bélyeggyűjtők jól elvannak magukban, de nem gondolnak a többiekre. Pedig mi, akik nem gyűjtjük a bélyeget, együtt erősek vagyunk. Mindenkinél erősebbek. Nincs ebben az országban még egy olyan kikezdhetetlen, hatalmas és összetartó közösség, mint a bélyeget nem gyűjtők óriási családja. Fogjunk tehát össze a gyűlölködő, a kivagyi filatelistákkal szemben! Soroljátok, kedves tagtársaim, kinek mi a kedves!

Az első hozzászóló részletesen kifejtette, hogy a bélyegnemgyűjtésen kívül pecázni szokott. Többen lehurrogták, „pfuj, horgászok!” bekiabálások zavarták meg a rendet. A következő a sörözést jelölte meg a bélyegek teljes negligálásán kívüli fő tevékenységének. Az antialkoholisták és a borosok együtt fojtották bele a szót. Azt, aki a romantikus filmek lelkes nézőjeként definiálta magát, végig sem hallgatták.

Mielőtt az első csalódottak hazaindultak volna, az egyesület elnöke szót kért:

– A legfontosabb a közös pont megtalálása. Ne feledjétek, miben értünk egyet: utáljuk a bélyeggyűjtőket. Mi vagyunk azok, akik nem gyűjtenek bélyeget. Sosem tennénk ilyet.

Ezután ebédszünet következett. Ez újabb vitákhoz és feszült jelenetekhez vezetett, akadtak ugyanis vegetáriánusok, húsevők, fogyókúrázók, kávésok és dohányosok, utóbbiak között néhány pipás és egy e-cigit szívó. Kis híján ölre mentek, de a főnök túlordította a káoszt:

– Ne feledjétek, bármi is történjen, bárhogy próbáljanak megosztani minket, mi sosem gyűjtenénk bélyeget!

Végül csak összeverekedtek, és a káosz csúcspontján többek véleményét is kinyilvánítva valaki elkiáltotta magát:

– Én már jobban gyűlöllek titeket, mint a bélyeggyűjtőket!