Kvóta

Az egyre súlyosabbá váló globális helyzetben (klímaválság, ideológiai harcok, migránsok, nagyhatalmi törekvések, multinacionális cégek befolyásszerző törekvései stb.) hazánkban különösen elszaporodtak a nemzeti érdekkel, a józan ésszel, a történelmi hagyományokkal, az emberibb jövővel szembehelyezkedő politikusok.

Mi már nem bírjuk fel- és eltartani ezt a tömeges jelenséget, ezért az EU-hoz fordultunk, hogy méltányosságból, a migránskvóta rendszerét alapul véve, az EU-n belül osszák szét ezeket a balliberális kerékkötőket, mivel messze nálunk a legmagasabb az egy főre eső arányuk.

Sajnos nem mindenhol aratott osztat­lan sikert az elképzelés. Az osztrák kis­város lakói – ahová a bemutatkozó kisfilmjéből megismert Gyurcsányt szerették volna elhelyezni – „Nem akarunk DK-sokat!” feliratú táblákkal vonultak fel az utcákon. A párizsi diákok „Mondjunk nemet a ránk erőltetett momentumosokra!” transzparenssel tüntettek, áthúzott Fekete-Győr portrékat lengetve. A rendőrségnek tömegoszlató eszközöket kellett ellenük bevetniük, de még így is azt skandálták: „Inkább könnygáz, mint Donáth Anna!”

Máskor meg éppen a kvótaalany tiltakozott, például Szanyi Tibor a Ploiești melletti kis román falu vályogháza ellen. „Az embereket nem lehet csak úgy ide-oda pakolgatni”, vallotta Dobrev Klára. Hiába kérte a brüsszeli kvótát, esetleg a bolgárt, végül a sarkkörön túli, örök hó borította finn tanyára kellett utaznia. Szerencsére Skype-on tarthatja a kapcsolatot férjével, akinek aztán a franciaországi Cognac városában jelölték ki az új otthonát.

Cseh Katalin külön államközi szerző­déssel szülővárosában, Montrealban, Szabó Tímea pedig korábbi afgán kapcsolataira hivatkozva Kabultól délre telepedhetett le, ahol az orbáni diktatúra és a tálib rendszer közötti hasonlóságokat szerette volna tanulmányozni, de csak férfi kísérővel és a teljes testét fedő ruházatban hagyhatja el a lakhelyét, és mint nő egyébként sem folytathat semmiféle tanulmányt.