A dolog lassan kezd értelmezhetetlenné válni. Ha ez egy ország, amelynek államformája demokrácia, amelyet maga a hatalmas Európai Unió, a rabszolgasorból kiszabadult volt szocialista embertípus álmainak netovábbja ölel magába, akkor mi ez a mély csend a Strabaggal és a Siemensszel kapcsolatban, hogy csak két példát említsünk a fejlett Nyugat válságára. Miért a lapítás? Fejekre honnan került a vaj? A Strabag, ez a hatalmas, multinacionális osztrák cég sajtóértesülések szerint nem csekély összegű pénzekkel kenegette a fejlődő magyar balliberális pártok egyikét-másikát, ám amikor a dolog hirtelen nálunk is terítékre került, egyszer csak varázsütésre mély csend lett. A sajtó sietve elfeledkezett a Strabagról, s ezt a különös kollektív amnéziát még az sem volt képes oldani, hogy a Strabag módszeresen hirdetni kezdett különféle médiumokban.

Rossz az, aki rosszra gondol, aki a Strabag Demokraták Szövetsége legambiciózusabb tagjának, a megunhatatlan budapesti főpolgármesternek a felelősségét kutatja például, hogy miképpen vehetett a pénzügyi csőd szélén tántorgó főváros egy másik nagy multinacionális cégtől, a Siemenstől olyan villamosokat, amelyek darabonként egymilliárd forintért hónapokig képtelennek bizonyultak arra, hogy közlekedjenek, és még ma is csak úgy járnak, hogy alig. Mit tesz Isten, most épp a Siemensről derül ki, hogy a korrupció melegágya, s mit tesz Isten, Magyarországon is nyomoznak Siemens-ügyben. Bár az ötvenméteres Combino villamosok még nem kerültek a rendőrség látókörébe, bizonyosak lehetünk abban, hogy ami késik, nem múlik. Hacsak a Siemens nem kezd el váratlanul nagy tételben hirdetni minden fősodratú médiumban. Ehhez képest az úgynevezett kormányzati negyed üzlete papsajt. De logikailag az előbbi ügyletekhez tartozik. Az állam eladja maradék legértékesebb tulajdonait, a minisztériumi épületeket, a szerencsés befektető épít egy acél-üveg bodegakomplexumot, azt az állam örök áron kibérli, és mindenki boldog, aki benne van az üzletben. Ne csodálkozzon az olvasó, ha kiderül, hogy az új kormányzati negyedbe a Strabag építi majd a mozgójárdát, és a Siemens szállítja a vakablakot. Vagy fordítva. Ahol a miniszterelnök azzal alapozza meg a karrierjét, hogy kilízingeli az államtól az egyik bérpalotát, amit kebelbéli cimborája az akkori kormány tisztviselőjeként viszszabérel tőle, ott az erkölcs és a korrekt üzlet fogalma valóban értelmezhetetlen. Ott nem csoda, hogy vésztörvényszékek sorozatban ítélnek súlyos börtönbüntetésre megtévesztett és csapdába csalt szerencsétlen civil tüntetőket, többszörösen kitüntetik azt a főrendőrt, aki elsősorban felel a törvénysértésekért, és természetesen nem képesek kideríteni, hogy ki volt a símaszk alatt az a brutális barom, aki emberi mivoltáról és rendőri esküjéről megfeledkezve tombolt. A dolgok összefüggenek. A szeptemberi és októberi provokáció morális értelemben megszüntette a polgári demokráciát. Formálisan még megvolna az ország, de érzelmi, etikai tartalma már nincs. Gyurcsány Ferencék lehetetlenné tették a párbeszédet, mert a fővárosi rendőrattak után nincs miről beszélgetni. A jelek szerint erre nincs is szándék, a balliberális hatalmi gépezet gyorsuló tempóban halad előre a maga útján. Új kiindulási pontot kell találni, és nem vitás, hogy a sebzett polgári gondolat számára jelentőséggel bír a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség most szombaton sorra kerülő győri kongresszusa. Győr jelkép, a visszanyert polgári magabiztosság jelképe, s egyúttal annak jelképe is, hogy Budapesttől távol kell kezdeni az építkezést, mert Budapesten menthetetlenül elromlottak a dolgok. A héten volt esedékes a miniszterelnök és néhány nagyváros polgármesterének találkozója, ami azt mutatja, hogy az éles ellentét lelki és szellemi terhét nem mindenki képes elviselni. Önmagában nem baj, hogy néhány magabiztos polgármester leült tárgyalni Gyurcsány Ferenccel, hiszen egy beszélgetésből még nem lehet baj. De azért jó emlékezni fontos történelmi pillanatokra. Ötven évvel ezelőtt Maléter Pál is úgy gondolta, hogy egyetértésre kell jutni a szovjetekkel… Természetesen nem a feszültség növelése a cél, csak az igazsághoz való töretlen hűség és ragaszkodás. A jót a rossztól bizonyos történelmi pillanatokban tökéletesen meg lehet különböztetni. Az igazság tagadhatatlanul vesztésre áll Budapesten, de győzelemre áll azon kívül, egész Magyarországon. Győr egy új korszak nyitánya lehet