„Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze. Lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat” – mondta bő egy esztendővel ezelőtt Márki-Zay Péter.

Hirdetés

Egy múlt évi konferencián pedig arról beszélt, „az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni”. Tavaly novemberben közösségi oldalán arról is írt, hogy „a Fidesz rezsicsökkentése fenntarthatatlan”. Hozzátette: „a valódi rezsicsökkentés a meg nem termelt, el nem fogyasztott energia.”

A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal gyakran összevissza beszélő miniszterelnök-jelöltje ebben az ügyben is pontosan ugyanazt a vonalat képviseli, amelyet baloldali elvbarátai, akik kilenc esztendeje támadják a rezsicsökkentést. Az övéhez kísértetiesen hasonlító érvekkel.

„Úgy gondolom, hogy mindenért annyit fizessen az ember, amennyibe kerül. Attól tartok, hogy a választások után ez a rezsicsökkentés nem folytatódik, hanem valóban vissza kell majd fizetni esetleg, nem tudom, azt az összeget, amit most a lakosság talán megspórol” – mondta például Kiss Sándor jobbikos képviselő 2013 őszén az Országgyűlésben. Ma már nyugodt szívvel kijelenthetjük: bár azóta két választás is volt, a rezsicsökkentés maradt, és a lakosságnak semmit nem kellett visszafizetni.

„A rezsicsökkentés tiszavirág-életű segítséget képes csak nyújtani a családoknak, hosszabb távon pont azok elől a beruházások elől veszi el a forrást, amelyek valódi rezsicsökkentést eredményezhetnének. A kormány intézkedése hosszabb távon nem fog működni” – közölte az akkor független Vágó Gábor 2013 tavaszán. Talán rossz hír a baloldalnak, de a „tiszavirág” lassan egy évtizede él.

A szocialista Gúr Nándor sem volt visszafogottabb, ugyanazon az ülésnapon felszólalva, ahol Vágó Gábor, ő arról értekezett, hogy az egész csak hazugság.

„Belehazudnak az emberek szemébe! Azt mondják, hogy csökkentjük, közben a végkifejlet meg az lesz, hogy nem csökkenni fog, hanem adott esetben még nő is a terhelés mértéke” – mondta tehát ugyancsak 2013-ban az MSZP-s képviselő. A végkifejletet ismerjük: nem az lett, mint amit ő jósolt.

Ahogy Márki-Zay Péter „hódmezővásárhelyi modellje” egy elképesztően nagy blöff, úgy a rezsicsökkentéssel való, kilenc éve tartó baloldali riogatás is az. Mint a Századvég elemzése rámutat: Magyarországon 2012-ben 136 forint volt köbméterenként a lakossági gáz ára, majd a rezsicsökkentés hatására 2015-ben és 2021-ben egyaránt 101-101 forintot kellett a magyaroknak fizetniük köbméterenként. A villamos energia tarifája pedig 2012-ben, a rezsicsökkentés bevezetése előtt 48,5 forint volt hazánkban kilowattóránként, 2015-ben és 2021-ben azonban már csak 36,6-36,6 forintot kellett fizetniük érte a magyar fogyasztóknak. Az uniós átlagár mindkét esetben több mint a duplája.

A legnagyobb probléma azonban nem az, hogy a baloldal hazudik, hanem az, hogy a programjuk életveszélyes: ha kormányra kerülve megszüntetnék a rezsicsökkentést, és a lakossági tarifákat a piaci árakhoz igazítanák, ez a lépés a téli hónapokban akár 60-90 ezer forint többletköltséget okozott volna egy átlagos magyar háztartásnak.

Korábban írtuk