Munkásőrök és a Nagy-Magyarország
Óriási felháborodást keltett a Magyar Labdarúgó-szövetség múlt heti közleménye, amelyben a szövetség tudatta, nem engedélyezi a Nagy-Magyarországot ábrázoló molinók bevitelét a válogatott találkozóira.
„A Nagy-Magyarországot ábrázoló zászlók, molinók kihelyezését, megjelenítését az MLSZ nem tiltja. Az MLSZ égisze alá tartozó hazai bajnoki és kupamérkőzéseken a jogszabályok értelmében a szervező dönthet arról, hogy milyen molinók bevitelét engedélyezi. Ugyanakkor a jelképet a FARE (UEFA) katalógusa tartalmazza, ezért nemzetközi klub- és válogatottmérkőzéseken, az UEFA és a FIFA, illetve ezekkel együttműködve a FARE ellenőrei jelentésükben rögzítik a jelkép megjelenítését, amely fegyelmi eljárást vonhat maga után. A politikai üzenetek megjelenítése az UEFA és a FIFA szabályai szerint tiltottak, ezért az alkalmazott szabályzatok alapján megbüntethetik az MLSZ-t, mint azt tették is több alkalommal az elmúlt időszakban. Ezt megelőzendő a szövetség – mindaddig, amíg az UEFA erre vonatkozó fegyelmi gyakorlata nem változik – továbbra sem engedélyezheti a molinó bevitelét, és mindenkitől azt kéri, a válogatott mérkőzésein tekintsenek el az ilyen zászlók és molinók megjelenítésétől, ezzel segítve a nemzeti csapatot abban, hogy telt ház előtt játszhassa mérkőzéseit” – írták.
A közvélemény és a jobboldali sajtó haragja az MLSZ-re zúdult, mondván, anélkül hódolt be, hogy harcolt volna igazáért. Olyan vélemény is napvilágot látott, miszerint a szövetség döntése a Kovács László-i tanuljunk meg kicsiknek lenni filozófia jegyében született.
A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Mint ismeretes ugyanis, még érvényben van az MLSZ-re „diszkriminatív és rasszista szurkolói megnyilvánulások” miatt kirótt felfüggesztett büntetés, vagyis amennyiben az európai szövetség visszaesőnek tekintene minket, szinte biztosan újabb mérkőzést kellene zárt kapuk mögött lejátszania a magyar válogatottnak. Márpedig a történelmi Magyarországot ábrázoló molinókat, mint az a Magyar Labdarúgó-szövetség főtitkára, Vági Márton múlt héten napvilágot látott, tavaly ősszel az UEFA-nak írt beadványából kiderül, már a magyar–olasz meccsen is kifogásolták az ellenőrök, pontosabban a FARE (Football Against Racism, azaz Futball a Rasszizmus Ellen) nevű, UEFA-val együttműködő szervezet kémei.
„Szemben a FARE-ellenőr álláspontjával, a Nagy-Magyarország-molinó revizionistának és nacionalistának önmagában nem minősíthető. A Nagy-Magyarország-molinó ez irányú minősítése olyan történelmi ismeretek hiányára vall a FARE-ellenőr részéről, aminek az UEFA előtti eljárásban teret engedni nem lehet” – írta Vági. „A magyar labdarúgó-válogatottnak számtalan külföldön élő, magyar anyanyelvű vagy kettős állampolgársággal rendelkező szurkolója van, akik rendszeresen utaznak a mérkőzésekre a környező országokból. A Nagy-Magyarország-molinó éppen ezt a szurkolói összetartozást igyekszik kifejezni, hiszen ezek a külföldről érkező szurkolók éppen azokon a területeken élnek, amelyek ezen térképen fellelhetőek. Ez egy történelmi tény, egy olyan történelmi kapocs, amely a mai napig összeköti a magyar szurkolókat, sőt amely a mai magyar társadalom egyik fundamentumát is képezi. […] A mérkőzésen a szurkolók által felmutatott Nagy-Magyarország-molinó valójában kizárólag azt szimbolizálta, hogy a magyar labdarúgó-válogatott szurkolói egy olyan határokon átnyúló közösséget képeznek, amely az európai labdarúgásban egyedinek számít” – írta a Nemzetisport.hu-n napvilágot látott beadványában Vági Márton.
Tökéletesen igaza van Szijjártó Péter külügyminiszternek, aki szerint a mérkőzéseken kémkedő FARE „önkéntes munkásőrök szervezete”. Ezt az elmúlt években hazai klubcsapatok nemzetközi kupameccsei, illetve válogatott-találkozók kapcsán többször megtapasztalhattuk. Igazuk van azoknak is, akik szerint nem szabad beletörődni történelmi jelképeink, a nemzeti összetartozást megjelenítő szimbólumaink, így akár a Nagy-Magyarországot ábrázoló zászló hazug megbélyegzésébe. És persze igaz az is, hogy felháborító az a kettős mérce, amely szerint a Nagy-Magyarország mint jelkép tiltott politikai üzenetnek minősül, a szivárványos csapatkapitányi karszalag (kivéve a gazdag Katarban rendezett vébén…) és a meccsek előtti BLM-es térdelés azonban belefér az UEFA-nak és a FIFA-nak. Ám eközben az is igaz, hogy amennyiben a Nagy-Magyarország-molinókat ürügyül használva zárt kapus meccsekre ítélnek minket, azzal csak mi járunk rosszul, nem az UEFA.
De van megoldás, amit az MLSZ múlt heti, nagy port felverő közleménye is tartalmaz: „A sál viselése más kategóriába tartozik. A nemzetközi szabályok alapján a nézők ruházatának – ebből a szempontból történő – vizsgálata az MLSZ-nek nem feladata. Így fordulhat elő, hogy egy időben bárki, akár több száz néző is hasonló sálat visel a stadion különböző területein ezzel semmilyen szabályt nem sértve.”
Aki tehát ki akar állni a nemzeti összetartozás mellett, az Nagy-Magyarországot ábrázoló sállal, pólóval, pulóverrel induljon a Puskás Arénába a következő hazai meccsekre. Ha sok ezren tesznek így, az elég látványos üzenet lesz. És bízzunk benne, hogy eközben ezúttal az MLSZ is tartja a szavát, és valóban tovább küzd az igazunkért.
