Nyári karácsony
– Mindig engem találtok meg? Miniszterelnök, főpolgármester, EP-képviselő.
– Félreérted, nem kell Brüsszelbe menned. Maradsz Pesten, ez a te tereped, itt születtél, itt nőttél fel…
– Na, hát nem egészen… De akkor miért a Klárával vagyok egy plakáton? Ő is polgármester lesz?
– Ő Brüsszelbe megy.
– Brüsszeli polgármester lesz? Az menő, nekem is tetszene. Vagy inkább velencei. Mindig arról ábrándoztam, hogy megritkítom a vaporettó-járatokat a Santa Lucia pályaudvartól a Szent Márk térig…
– Nem, Gergő, fogd már fel: az arcodra, a testalkatodra, a karizmádra van szükségünk.
Gyanakodva nézett. Gúnyolódnak? Örök dilemmája volt, vajon tényleg komolyan gondolják-e ezeket vele kapcsolatban. Gyorsan mutattak neki egy bejátszást. Interjú az egyik szavazójával:
– Miért voksol Karácsonyra?
– Mert nem Orbán.
– Orbán nem is indul a főpolgármesterségért.
– Nem is nyerne. Itt az nyer, aki szereti a bicikliseket.
– Maga biciklizik?
– Dehogy! Félek a forgalomban. Ki merne Pesten biciklizni? Hajrá, Karácsony!
Kezével fenyőfát formáz, a karácsony egyezményes jelét. A háttérből taps, ováció. Gergő még mindig nem nyugodott meg teljesen.
– Jó, értem én, hogy húzónév kell, de arra ott van Lendvai Ildikó.
– Persze, ki ne szavazna egy listára, amin ő rajta van. De igazából csak az ötvenegyedik, akkor megy az EP-be, ha száz százalékot kapunk és harminc jelöltet előtte elüt a villamos.
– A villamost hagyjuk. Akkor is mondtam, nem értek hozzá, szavazzanak a márkira, az olyan arisztokratikus. – Megivott egy Unicumot. – Szerintem azért toltok az előtérbe, mert magas vagyok és sovány.
– Igen, ez az egy jó tulajdonságod van.
– Ez kettő. De máshoz tényleg nem értek. Ügyesen vagyok magas és eredményesen sovány. A kormányzás, helyhatóság, diplomácia nem az én világom.
– Ha kormányra kerülünk, kinevezünk a Nemzeti igazgatójává. Vagy alkotmánybíróvá. Vagy buszvezetővé. Úgyis remek vezetői tulajdonságaid vannak. Mégis, mi szeretnél lenni?
– Csipkerózsika. Ő száz évig aludt, és nem csesztették közben választásokkal.
