Sorozat
„A keresztény kurzus nacionalista hősöket magasztaló propagandájára válaszul a DKTV megkereste azt az igazi héroszt, akinek élete és munkássága méltó a megörökítésre. Tetteit a haladásba, a világproletariátus győzelmébe, a kozmopolita mennyországba vetett hit és a demokrácia iránti feltétlen elkötelezettség vezérli. Alkotásunk munkacíme: A Fletó. Szükség van ezekre a történetekre, hogy el ne felejtsük a múltat, mert az emlékezet gyorsan megfakul!” – szól a Jobbszélhez eljuttatott DK-közlemény.
A következőkben a rovat olvasói megismerkedhetnek a produkció szinopszisával. Első rész: A kezdetek, avagy senki sem pápább Pápánál.
A diák hazatér az általános iskolából, ahol környezete nem hajt fejet kiváló képességei előtt. A gyermek Gyurcsány szerepében Pankotai Lilit láthatjuk.
– Mutter, b…meg – leheli a csöppség. – Ebben a k.rva suliban nem ismernek el. Csúfolnak.
– Na, majd apád rendet tesz, ne félj!
Az apa (Nagy Ervin alakításában) éppen tévét néz, ügyet sem vet a fia problémáira. Hangosan veszekszik a híradó bemondójával (Ipper Pál), és bőszen szidja a kommunistákat.
A kisfiúban ez szorongást kelt, látjuk a tekintetén, amint megszakad benne az érzelmi húr; megharagszik az apjára, aki nem törődik vele, ezért óhatatlanul is szimpátiát érez a kommunisták iránt. Az ittas, dühös férfi látványa dacos elhatározást szül benne: „Ha nagy leszek, én is kommunista leszek. És soha nem fogok inni. Vagy legalábbis az egyik a kettő közül.”
– Te sokra viszed, kisfiam – vigasztalja az anyja. Felállítja a dohányzóasztal tetejére. – Megfizetsz ezeknek a jólfésült úri gyerekeknek.
– Én már nem nézem soha többet a gázóra pörgését, mutter. Ha kell, belépek a pártba, ha kell, elveszem feleségül a Kádár unokáját, ha kell… – ökölbe szorul a keze. – Lovasrohamot vezénylek azok ellen, akik ártani akarnak nekem.
Az anyuka mosolyog. Ő azzal is beérné, ha a matekdolgozat négyes lenne, de büszke a fiára. Talán még tanító is lehet belőle. Vagy előadó a városi tanács vb-n.
(Folyt. köv.)
