Szerep

A színész izgatottan kortyolgatta a potyaitalt, amivel idegenes akcentusú tárgyalópartnere megkínálta. Úgy festett, sosem látott kiugrási lehetőség kínálkozik egy nagyszabású darabban, aminek ő lehet a főszereplője.

– Láttuk a sorozatot, amiben államelnököt alakít – kezdte az idegen. – Megbízóim megítélése szerint külön castingolás nélkül is eldönthető, hogy megfelelne a mi filmünkben is.

– Mégis miről lenne szó?

– Egy szuperprodukciót készítünk, aminek én vagyok a producere. Hasonló szerepet szántunk önnek, mint abban a bizonyos sorozatban.

– Melyik stúdió nevében is beszél ön?

– West-Nyer Produkciós Iroda. Gyakran csinálunk efféle projekteket, többnyire más-más alvállalkozókkal. A rendező, az író és a színészek változnak, de a pénzt mindig mi adjuk.

– Ha már szóba hozta, mennyi volna a gázsi?

– A tévés fellépéséért mennyit kapott?

– Tízezer petákot.

– Nos, mi tudunk kínálni ötmilliót. Az elsőt a szerződéskötéskor, aztán a forgatás során, ha jól teljesít, részletekben a többit. Még az is lehet, hogy ha minél hosszabban elhúzza, felmehet a tiszteletdíja akár a duplájára is.

– Nem értem, nincs kész forgatókönyv?

– Vázlatok vannak, fordulópontok, a főbb karakterek, helyszínek… De adunk lehetőséget az improvizációra. Tudja, nálunk legfontosabb a nézettség. Szappanoperában gondolkodunk, azt lehet legjobban eladni.

– Akkor az sem dőlt még el, mi lesz a vége?

– A legvége mindig ugyanaz. Győz a jó. Vagyis mi. De közben rengeteg csavarra van szükség, hogy a közönség ne veszítse el az érdeklődését.

– De azt csak lehet tudni, mi történik a karakteremmel?

– Ez is képlékeny. Készítünk tragikus, komikus, filozofikus befejezést. Ha úgy ítéljük meg, hogy az előfizetőknek nem tetszik, módosítunk rajta. Én vagyok ugyan a producer, de igazság szerint nem kizárólag a saját pénzemet teszem kockára, figyelemmel kell lennem a részvényesekre. Annyit azonban megígérhetek: mire a falevelek lehullanak, vége lesz az egésznek.