VAR
A technika fejlődésével mód nyílik az igazságtalanságok kiküszöbölésére. Ezt először a sportban kezdték használni: a VAR segítségével, az események pontos rekonstruálásával megváltoztathatók utólag a döntések.
A Jobbszél megrendelésére elkészült ennek a videórendszernek egy történelmi változata, ahol vitatható, rossz ítéletek felismerésére és utólagos kijavítására van lehetőség. A tesztüzemmódban először az 1956-os eseményeket tekintettük meg, ahol a magát a szabadság és demokrácia hazájának tartó Egyesült Államok beleegyezik abba, hogy a szovjet hadsereg vérbe fojtsa egy szuverén ország forradalmát.
A szovjet partjelző azonban felhívja a figyelmet, hogy éppen az amerikaiak hatalmazták fel a jaltai találkozón a szovjeteket a kontinens keleti felének megszállására, tehát jogosulatlanul kérték a videóbíró közreműködését, hiszen nem történt szabálytalanság.
Ez nem teljesen igaz, még a második félidő elején ugyanis a németek támadást indítottak a szovjet védelem ellen, ezt azonban megelőzte egy érdekes akció, amikor is a két ellenfél közösen rontott rá egy harmadikra, Lengyelországra. Felrúgva a körmérkőzés szabályait, két csapat harcolt egy ellen ugyanazon a pályán. Igen ám, de míg a francia–angol bírópáros ezért a tettéért Németországnak hadat üzent, a szovjet versenyzőt nemcsak leszerelni nem próbálták meg, hanem szövetségre léptek vele.
S hogy a magyarok miként keveredtek ebbe a háborúba? Érdemes ezt is visszanézni! Ezen a térképen jól látszik a szürreálisan igazságtalan trianoni békediktátum: színmagyar területeket csatolnak el, felrúgva egyszerre rengeteg szabályt: etnikai, történelmi, földrajzi érveket. Az egészet az antant ígéretére alapozva. Az persze eleve egy áruláson nyugodott, a kezdetben egy csapatban játszókból kiváltak a románok és új mezt öltöttek. Ráadásul közben Bukarestben különbékét kötöttek, miután a német és osztrák–magyar csapatok jól elverték őket. Így az utólagos VAR-ellenőrzés elveszi a győzelmet, és mindenki visszatér az utolsó szabályos állapotba, 1914-be.
