A tanulmány szerint tavaly a dzsihadista vagy iszlám szélsőségesek általi fenyegetések voltak messze a leggyakoribbak, az összes incidens egyharmadát tették ki. A megfélemlítések alig egytizede jobboldali szélsőségesektől származott, míg a baloldali szélsőséges fenyegetések száma „korlátozott maradt”. A jelentés hozzáteszi, hogy a fenyegetések 60 százaléka „kevésbé súlyosnak” minősült, egyharmaduk „közepesen súlyosnak”, és kevesebb mint egytizedük minősült „nagyon súlyosnak.” Az OCAD továbbá megjegyezte, hogy a fenyegetések túlnyomó többsége „magányos elkövetőktől” származott, és csak 20 százalékuk több személytől, csoportoktól.

Hirdetés

A leggyakoribb célpontok konkrét személyek voltak, ezt követték az rendőrség a hadsereg, politikusok, közintézmények, a lakosság és bizonyos közösségek elleni megfélemlítések. Az elkövetők legtöbben a közösségi médián vagy üzenetküldő alkalmazásokon jelentették be szándékaikat – olvasható a jelentésben.

Korábban írtuk