A képviselők a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakciójának közös indítványát ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazva felszólították az Európai Bizottságot, hogy valósítsa meg az MSPI-ben összefoglalt kisebbségvédelmi javaslatokat.

Hirdetés

A javaslatok fontosságát indokolva rámutattak, hogy az Európai Unió több mint ötvenmillió polgára kisebbséghez tartozik, és a 24 hivatalos nyelv mellett csaknem hatvan térségi és kisebbségi nyelv él az EU-ban. Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely kisebbséghez tartozik, vagy kisebbségi nyelv az anyanyelve.

Kiemelték, hogy az őshonos kisebbségek között a 12-14 milliósra becsült roma és szinti közösség a legnagyobb.

A többi között arra is rámutattak, hogy a „kettős mérce” veszélye fenyeget, hiszen míg a tagjelölt országokkal szemben igen szigorú kisebbségvédelmi elvárásokat támasztanak, az uniós csatlakozás után nincs semmiféle jogi keret, amelynek révén biztosítani lehet ezen elvárások teljesülését.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezért elengedhetetlen, hogy a brüsszeli bizottság és az összes többi uniós intézmény napirendjére vegye az őshonos kisebbségek helyzetének ügyét, és gondoskodjon jogaik védelméről – fejtették ki a parlamenti határozatban.

A Bundestag kiállása az MSPI mellett „a lehető legjobbkor jön, egy olyan időszakban, amikor Németország az Európai Unió soros elnöke, az Európai Bizottság elnöke pedig a német Ursula von der Leyen” – emelte ki az MTI-hez eljuttatott közleményében a kezdeményezést a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) elindító Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Vince Loránt RMDSZ-es európai parlamenti (EP-) képviselő.

„Úgy gondolom, az EP decemberi plenáris határozata és az Európai Bizottság januári hivatalos döntése előtt az eddigi legfontosabb támogatást sikerült most megszerezni” – tette hozzá a politikus.

Az EU „Egység a sokféleségben” jelmondatára hivatkozó polgári kezdeményezés bevezetőjében rögzítik, hogy az EU alapja az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, és a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság. Ezen értékek kinyilvánítása azonban nem elégséges ahhoz, hogy megelőzzék a kisebbségi jogok korlátozását és a kisebbségi nyelveket és kultúrákat veszélyeztető káros hatásokat.

A kezdeményezők elismerik, hogy a kisebbségvédelem elsősorban a tagállamok hatásköre, de úgy vélik, hogy az EU-nak többet kell tennie a nemzeti kisebbségek védelméért, mint amennyit jelenleg tesz.

Az európai polgári kezdeményezéshez 1 123 422-en csatlakoztak aláírásukkal, Magyarországon kívül Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában és Szlovákiában.

Az MSPI megfelel az eredményesség valamennyi feltételének – a többi között annak, hogy legalább hét EU-tagországból összesen legalább egymillió támogató csatlakozzék -, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak kötelező napirendre venni az ügyet, és megvizsgálni, hogy indít-e jogalkotási folyamatot.