Magyarországon és az egész Kárpát-medencében általánosan elterjedt szokás saját főzésű pálinkával kínálni a betérő vendéget. Ízlelgetés, kóstolgatás után nyelvünkkel nagyot csettintve illik méltatni a gazda nedűjét, ami azonnal megadja a jó alaphangot a társalgáshoz. Hogy ez még ma is így van, köszönhetjük a pálinkát foggal-körömmel védő és népszerűsítő hazai szervezeteknek. Hiszen nem volt egyszerű elfogadtatni az EU szigorú ítészeivel a bérfőzés intézményét. Számukra ugyanis ez ismeretlen fogalom. Végül a név levédetésének folyamata alatt került sor a bérfőzés körülményeinek tisztázására. A hazai pálinkagyártók az Európai Szeszesitalgyártók Szövetsége, a CEPS Definíciós Szakbizottságának francia elnökét hozták el Magyarországra, hogy meggyőzzék az ital kiválóságáról, és a bérfőzés fenntartásának szükségességéről. Ennek eredménye, hogy Magyarországon 2002-től, az unióban pedig 2004. május 1-jétől kizárólagosan csak hazai gyümölcsből készült pálinka viselheti e nevet kereskedelmi forgalomban, mi pedig továbbra is lefőzethetjük gyöngyöző kedvenceinket.

– Nem volt egyszerű meggyőzni az eurokratákat a bérfőzés szükségességéről – nyilatkozta lapunknak Font Sándor országgyűlési képviselő, a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületei Országos Szövetségének (GYEOSZ) elnöke. – Amikor végigutaztattuk az elnököt Magyarországon, és bemutattuk neki, hogy micsoda kultusza van hazánkban a bérfőzött pálinkának, megértette, hogy ezt egyik napról a másikra nem lehet csak úgy betiltani. Reméljük, azt is megértette, hogy egyáltalán nem szabad, mert ez kultúránk része. A belépés előtt minden 18 év feletti magyar állampolgár 50 hektoliterfok pálinkát főzethetett le. 2004. május 1-je után viszont változott a helyzet, mert érvénybe lépett az unióval megkötött egyezség. Az új szabályozás csökkenti a lefőzethető mennyiséget, ám rendkívül pontatlanul fogalmaz, mert nem fejenként, hanem háztartásokra lebontva határozza meg a lefőzethető mennyiséget. Eszerint egy háztartás 50 liter pálinkát főzethet le saját fogyasztásra, ami kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Elfelejtették viszont meghatározni az alkoholfokot, ami nagy hiba, mert így kérdéses a valóban lefőzhető mennyiség. Azt sem pontosították, hogy kik tekinthetők együtt élő háztartásnak és ezt kinek kellene ellenőrizni a főzetéskor. A lényeg mégis az, kiharcoltuk, hogy a gazda a saját gyümölcsét továbbra is lefőzetheti.

Az elnök elmondta még, hogy a 2004-es év folyamán került sor a jövedéki törvény megváltoztatására, ahol két, a bérfőzést érintő módosító indítványt is benyújtott. Az indítványokat óriási vita kísérte, ám végül mindkettőt elfogadták. Az egyikben pontosan meghatározza a mennyiséget, mert kimondja, hogy az egy háztartásban élők egy évben 50 liter 86 fokos pálinkát főzethetnek le. A másik az uniós jogszabály szövegét pontosította, ami úgy szólt, hogy csak saját termésű gyümölcsből lehet pálinkát főzetni. Ezt változtatták át saját tulajdonúra. Erre azért volt szükség, mert a régi szöveg kizárta a bérfőzésből azokat, akik piacon vagy szomszédaiktól, barátaiktól felvásárolt gyümölcsből szoktak pálinkát főzetni. Mivel az alkoholt érintő jövedéki törvény tagállami és nem uniós hatáskörbe tartozik, Magyarország teljesen szabályosan járt el, amikor az unióval kötött pontatlan szabályozást kiegészítette.

– Persze a törvény módosításakor a Pénzügyminisztérium tiltakozott, mert szerinte ezzel megsértjük az uniós szabályt. A valóságban viszont az alkohol terén csendes egymásról nem tudás jellemzi az unió és a tagállamok, köztük Magyarország viszonyát.

Tudni kell, hogy a bérfőzött pálinkák is évente megmérettetnek a GYEOSZ Gyulai Kisüsti Fesztiválján, illetve a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács által rendezett Kecskeméti versenyen, ami a bérfőzött pálinkák minőségének emelkedését segíti elő.

– A legtöbb pálinkát Szabolcsban, Borsodban és Békésben főzetik – mondta Császár Antal, a GYEOSZ titkára. – A keleti országrészben összesen 91 bérfőzde található, ezzel szemben a Dunántúlon csak harmincnégy. Nemcsak a pálinkát szerető családokról van szó, amikor a bérfőzés mellett kiállunk, hanem a magyar szeszipar megmaradásáról is. Ugyanis ezeknek az üzemeknek ez állandó, biztos bevételt jelent. Szinte mindegyik ismert, nemespálinka-készítő üzem a bérfőzésből tartja fönn magát, mert a kizárólag jó minőségű gyümölcsből készült, kereskedelmi forgalomba hozott, védett pálinkának egyelőre nincs még akkora piaca, hogy az elég legyen a fennmaradáshoz. A bérfőzés egyelőre 2015-ig engedélyezett Magyarországon, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülünk, reméljük, ugyanilyen sikerrel.