A Japánt sújtó földrengés vegyes reakciókat váltott ki Kínában
A Richter-skála szerinti 7,6-es erősségű földrengés rázta meg január első napján Japán nyugati részét. A katasztrófa után Kína jelezte, hogy kész minden segítséget megadni Japánnak a károk és szenvedések enyhítése érdekében. A kínai társadalom körében azonban vegyes reakciókat váltott ki a földrengés híre.
A nagy erejű földrengés hatalmas pusztításokat végzett a Noto-félsziget vidékén. A halottak száma kétszáz fölé emelkedett, több mint száz embert eltűntként keresnek, miközben az anyagi kár mértéke is hatalmas.
A szomszédos országban történt katasztrófa hírére a kínai internetezők is együttérzésüket fejezték ki, a közösségi médiát elárasztották az „imádkozunk Japánért” tartalmú bejegyzések, többen a Japánban élő kínaiak biztonsága miatt is aggodalmuknak adtak hangot.
A kommentelők között azonban egy idő után heves vita alakult ki, miután sokan a nankingi mészárlásra utalva „jogos megtorlásként”, az „Ég bosszújaként” értelmezték a földrengés pusztítását. A párhuzam alapja, hogy a japán hadsereg kínai civilek százezreinek halálával járó, 1938-ban indított akciója éppen januárban zajlott. A kínaiak egy része úgy érezte, hogy a sors sújtott le Japánra a „korábban elkövetett bűneik miatt”.
Az internetes véleményvezérek az indulatok csillapítása érdekében a hazafias érzések racionális megélésére szólították fel a kommentelőket. A kínai közvélemény reakciója ugyanis sokakat meglepett, a közösségi médiában ritkán esik szó arról, hogy Japán Kína ellen vívott háborúja és a nankingi mészárlás emléke még elevenen él az emberek tudatában.
Tény azonban az is, hogy a kínai társadalom irányába elmaradtak azok a gesztusok, amelyek elősegítették volna a megbocsátást. Japán politikusok sokáig igyekeztek újrakeretezni a japán-kínai háború történetét, elhallgatva a japán hadsereg kínai civilek ellen elkövetett bűneit.
Tokió sokáig nem voltak hajlandó bocsánatot kérni Kínától, magát a nankingi mészárlás tényét is tagadták, ahogy a nők megerőszakolását és a kínai kényszermunka alkalmazását is. Japán miniszterelnökök és miniszterek időnként látogatást tettek a Jaszukuni-szentélyben, amely amellett, hogy a japán birodalomért elesett katonáknak állít emléket, sok háborús bűnös földi maradványait is őrzi.
A japán politikai körök magatartása a kínaiak szemében ma is a megvetés jelképe, emlékeztetve a társadalmat arra, hogy a kínai nemzet ellen elkövetett bűnök sok esetben következmények nélkül maradtak.
A szakértői elemzések közben rámutatnak, hogy a kínai közvélemény reakciója a hazafias érzések kifejezését jelentik, illetve emlékeztetnek arra, hogy a japán-kínai háború áldozatainak és kínai hőseinek mai napig elképesztő kultusza van Kínában. Cheng Pen-hua a kínai ellenállás ikonikus szereplője ma is az internetes folklór kedvelt alakja. A 24 éves kínai lány egy fennmaradt fotó tanúsága szerint mosolyogva várta kivégzését, amikor a japán katonák fogáságába esett. Kínában a hazafias bátorság példájaként tartják számon a fiatal lányt, miközben mindenki tudatában van mindannak a szenvedésnek, amelyen fogolyként átesett.
Kínában közel egymilliárd internethasználót tartanak számon, a különböző vélemények pedig egyre gyakrabban kerülnek felszínre, illetve ütköznek egymással a világhálón. A mostani eset nemcsak a cenzúrázott kínai internetről szóló vádakat teszi idézőjelbe, hanem rámutat arra is, hogy a kínai társadalom sok esetben vaskosabb nézeteket vall egy-egy kérdéssel kapcsolatban, mint a pekingi vezetés.