Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Rendőrök az elnéptelenedett Párizsi téren, a Brandenburgi kapu előtt, Berlinben 2020. április 6-án.
Hirdetés

Az ilyen gyűjtemények különösen a helytörténeti múzeumok számára fontosak – közölte Wolfgang Stäbler, a nem állami múzeumok tartományi szövetségének szóvivője.

A koronavírus-járvány már most orvos- és kortörténet, az emberek által megtapasztaltak pedig hosszú távon is rányomják bélyegüket a városok és régiók történetére – mondta.

A járvány rövid életű emlékei például azok a boltok ajtajára, kirakatába helyezett cédulák, amelyek az ideiglenes zárvatartásról értesítik az embereket. Ha ezeket most nem fotózzuk le, később nyomtalanul eltűnnek – mutatott rá a szakember.

A Müncheni Városi Múzeum máris online kiállítást kínál honlapján a néptelen Marienplatzon, autós szűrőállomások előtti dugókról, az Isar folyó mentén sétáló emberekről készült fotókból.

A wunsiedeli Fichtelgebirgsmuseum például gyűjti a járványról tudósító újságkivágásokat, az erkélykoncertekről készült videofelvételeket vagy a tűzoltóság hangosbemondóin elhangzott figyelmeztetések hangfelvételeit.

Elkezdtük felépíteni a régió online emlékezetét – mondta a Fichtel-hegység helytörténeti múzeumának igazgatója, Sabine Zehentmeier-Lang, és rámutatott, hogy aki most a kijárási korlátozásokkal, a távmunkával, az árufelhalmozással szembesül, idővel egy letűnt kor tanúja lesz.