A román, francia, holland, belgiumi és luxemburgi katonák előtt elmondott beszédében Bettel „kicsi, de megbízható” szövetségesként jellemezte Luxemburgot, amely „első és legnagyobb” külföldi katonai missziójára vállalkozott, amikor 26 katonát küldött a NATO kiemelt éberségi tevékenységű többnemzetiségű romániai harccsoportjába. A szerepvállalással Luxemburg egyrészt azt jelzi, hogy támogatja az ukrán menekülteket befogadó, megtámadott szomszédját segítő Románia erőfeszítéseit, másrészt a NATO egységét demonstrálva arra figyelmeztet, hogy ha egy tagországot támadás érné, akkor az a többivel együtt fog válaszolni a szövetség alapokmányának megfelelően – részletezte a luxemburgi kormányfő.

Hirdetés

Bettel már a beszédben, később pedig a román államfővel folytatott kétoldalú megbeszélése után tartott közös sajtóértekezleten is hangsúlyozta: az összefogás a választás szabadságát hivatott védeni, mert ha a NATO nem lenne szolidáris Ukrajnával, azzal elfogadná azt, hogy „az erősebbnek joga van eldönteni, szomszédainak mi a jó”.

„A NATO ereje egységében rejlik” – hangoztatta a luxemburgi miniszterelnök, hozzátéve: országa védelmi kiadásai 16 százalékát – mintegy 145 millió eurót – Ukrajna támogatására fordította.

Iohannis megerősítette: Románia addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg ez szükséges, ennek az elkötelezettségnek egyik példája az, hogy az ország befogadta az F-16-os harci repülőkön szolgáló pilóták kiképző központját, ahol ukrán pilótákat is képeznek.

Korábban írtuk

Újságírói kérdésre válaszolva Iohannis ugyanakkor megerősítette a román hatóságok azon állítását, hogy nem esett román területre a Duna-parti ukrán kikötőket támadó orosz drónok „egyetlen darabja sem”, holott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.

„Az ország területe kizárólagos ellenőrzésünk alatt áll: mindent megvizsgáltunk, megnyugtathatom a lakosságot, hogy semmi sem esett le Romániában, de természetesen aggódunk, mert ezek a támadások a román határ közevetlen közelében, attól 800 méternyire történtek” – mondta a román államfő.

Arra a kérdésre, hogy miként reagálna Románia, ha egy orosz drón mégis román területet érne, háborúba sodorná-e a NATO-t, Iohannis azt mondta: a NATO-csúcson egy sor lehetséges forgatókönyvvel kapcsolatban döntés született a konkrét válaszlépésekről. Amennyiben „valami a NATO-területre esik”, mindenki tudja, mi a teendője, az esemény súlyossága függvényében minden lehetséges incidensre léteznek kidolgozott válaszlépések, de ezek az információk nem publikusak – mondta a román elnök.