Fotó: shutterstock
Hirdetés

„A konfliktusokat békés úton kell rendezni” – fogalmazott a német tárcavezető, miután tárgyalt kínai kollégájával, Csin Kanggal.

„A status quo egyoldalú, erőszakos megváltoztatása elfogadhatatlan volna nekünk, európaiaknak” – tette hozzá Baerbock, kiemelve, hogy Németország aggodalommal figyeli a Tajvani-szorosban megnövekedett feszültséget.

Csin Kang elmondta, hogy az „egy Kína” elve a nemzetközi közösség által elfogadott konszenzus, és ha ezt tiszteletben akarják tartani, akkor az a megfelelő hozzáállás, hogy határozottan ellenzik Tajvan függetlenségét, ami a kínai álláspont szerint belügy.

„Tajvan függetlensége és a béke nem létezhet együtt” – mondta Csin Kang.

Korábban írtuk

Kína nemrég nagyszabású figyelmeztető hadgyakorlatot tartott Tajvan körül, miután Caj Jing-ven tajvani elnök április elején az Egyesült Államokban találkozott Kevin McCarthyval, a washingtoni képviselőház elnökével. Csu Feng-lian, a kínai államtanács tajvani ügyekkel foglalkozó irodájának szóvivője szerint a kínai hadsereg ellenlépései a Tajvani-szorosban és a környező vizeken szükségesek voltak a nemzeti szuverenitás és a területi integritás védelme érdekében.

Csin Kang leszögezte, hogy Kína kész együtt dolgozni Németországgal. „A két ország egymás partnere és nem ellenfele” – mondta Csin Kang a közös sajtótájékoztatón.

A kínai külügyminiszter Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: Peking kész arra, hogy továbbra is a békéért dolgozzon, és abban bízik, hogy minden fél objektív marad, megőrzi hidegvérét és együttműködik egymással.

„Kína nem fog semmi olyan lépést tenni, ami olaj lenne a tűzre” – jelentette ki Csin Kang.

„Egyetlen más országnak sincs akkora befolyása Oroszországra, mint Kínának” – hangoztatta a német külügyminiszter, egyúttal felszólította Pekinget, hogy követelje, hogy „az agresszor Oroszország vessen véget a háborúnak”.

„Nyíltan ki kell mondanom, hogy a mai napig nem értem, hogy a kínai álláspont miért nem tartalmazza azt a követelést, hogy az agresszor Oroszország hagyja abba a háborút” – fogalmazott Annalena Baerbock. „Ahogyan Kína képes volt sikerrel békés egyensúlyt teremteni Irán és Szaúd-Arábia között, úgy kívánatos lenne, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, hogy végre hagyja abba az agressziót, és vegyen részt a konfliktus békés rendezésében” – nyomatékosította a német külügyminiszter. Peking hivatalosan minden ország területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartását, és minden fél jogos biztonsági érdekeinek figyelembe vételét hangoztatja, és de nem ítélte el egyértelmű és határozott módon az Ukrajna elleni indított offenzívát.

A kínai külügyminiszter végül leszögezte, hogy országa nem ad el fegyvert egyik félnek sem az ukrajnai háborúban. Csin Kang ezzel a legmagasabb szintű kínai tisztviselő, aki egyértelmű nyilatkozatot tett a háborúval kapcsolatos fegyvereladásokról. Azt is kijelentette, hogy Kína szabályozni fogja a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas termékek exportját is.

Nem sokkal később Pekingben és Moszkvában is bejelentették, hogy Li Sang-fu kínai védelmi miniszter vasárnap Moszkvába utazik, ahol Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel egyeztet majd a két ország közötti „védelmi együttműködés helyzetéről és kilátásairól, valamint a regionális és globális biztonsági helyzet aktuális kérdéseiről”.

Három napos kínai látogatása második napján a német külügyminiszter kínai partnerével először a Pekingtől 150 kilométerre délkeletre fekvő Tiencsinben meglátogatott egy elektromos motorokat gyártó német üzemet. A bajor Vitesco vállalat teljes mértékben integrált elektromotorokat készít, és egy kutatás-fejlesztési részleget is üzemeltet az északkelet-kínai tengerparti kikötővárosban.

Baerbock délután rövid udvariassági megbeszélést folytat Han Zseng kínai alelnökkel is.

A kétoldalú kapcsolatokat érintő témák mellett Baerbock emberi jogi kérdéseket és a klímaváltozás hatásait enyhítő intézkedések témakörét is felvetette a megbeszélések során.

A német diplomácia vezetője elutazása előtt hangsúlyozta: kínai látogatásának célja a Pekinggel folytatandó jövőbeli együttműködés további lehetőségeinek feltárása.

„Partner, versenytárs, rendszerszintű vetélytárs: ez jelenti az európai Kína-politika jelképes iránytűjét. Hogy melyik irányba mutat majd az iránytű a jövőben, az részben attól is függ, Kína milyen utat választ” – fogalmazott a német külügyminiszter.

A kínai tárcavezető a tárgyalások után a sajtónak kijelentette, hogy Kína nem akarja hogy kioktassák az emberi jogokból.

Csin Kang visszautasította Baerbock korábbi bírálatát a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatban, mondván nincsenek egységes normák a világon és minden államnak megvannak a belső sajátosságai, emellett pedig egyedi kulturális és történelmi háttérrel rendelkeznek.

„Kínának legkevésbé egy nyugati oktatóra van szüksége” – mondta Csin Kang.