A Politico brüsszeli hírportál elemzése szerint továbbra is mintegy ezerhatszáz nyugati cég van jelen Oroszországban, sok vállalat pedig bár „papíron” látványosan kivonult, termékeik továbbra is kaphatók az országban – számol be róla a Magyar Nemzet.

Hirdetés

Az elemzés rámutat, hogy bár az Európai Unió közösen fogadta el az Oroszország elleni szankciókat, azok betartatása már a tagállamokon múlik, és ennek intenzitása finoman szólva változó – gondoljunk csak az ukránok mellett oly hangosan kiálló Kaja Kallas észt miniszterelnökre, akinek a férje olyan cégben birtokolt részesedést, amely a szankciók dacára is vígan üzletelt az oroszokkal.

Különösen szembeötlő a szankciók megkerülése a hadiiparban. Az ukrán területen talált orosz roncsok elemzése felfedte, hogy bár az EU vezetői a kínai cégekre mutogatnak mint az oroszok szankciótörő technológiai beszállítóira, valójában a „kiemelt fontosságú harctéri eszközök” legnagyobb beszállítója az amerikai Intel, az első hatban pedig a második helyen álló kínai Huawei kivételével csak amerikai cégek találhatók.

Az adatok azt mutatják, hogy a szankciók ugyan átmenetileg visszavetették ezek importját, a gazdasági szereplők gyorsan megtalálták a módját az intézkedések megkerülésének. A helyzetet mi sem illusztrálja jobban, mint az orosz mesterlövészfegyverekben használt csúcsminőségű amerikai töltények esete.

Ráadásul az EU jogi eszközei is szegényesek a szankciók betartatására. Bár bizonyítékok vannak az intézkedések széles körű megkerülésére, jogi eljárás csak néhány esetben indult.

A hírportál feltette a kérdést, vajon az Európai Unióban megvan-e egyáltalán a politikai akarat a szankciók betartására, a válasz pedig szerintük nemleges – ismerteti a Magyar Nemzet.

Korábban írtuk